Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 4. Összegezés - XVI. SZÁZAD

166 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA HI. Károly; a nádorok közül 1642. Esterházy Miklós, 1649. Pálfy Pál, 1681. Esterházy Pál.

1 1575. Rozsnyó városa statutuma szerint az esett jószágért a pásztor, ha a baj okát nem tudja adni, felelős, azt megfizetni tartozik. A sertésekre külön gond fordítandó, hogy kárt ne okozzanak; mindenki tartozik a sertést mindennap pásztor elé adni; a ki otthon tartja és kárt okoz, 1 frt birsággal sújtandó.

2 1577. Nagybánya város statutuma rendeli, hogy a szőlőhegyre senki semmiféle marhát ne hajtson, mert az ott bitangoló marha kártérítés kötelezettsége nélkül megölhető.

3 Régi határozat szerint semmiféle jószág a szőlőhegy felé a Szászár folyón túl pásztor nélkül nem hajtható; máskülönben megölhető. 1577. A fraknói várkapitány és erdőmester az idegenekre nézve ajánlja, hogy a fáizó idegenektől erdei és legeltetési bér szedessék.

4 Ugyanez jelenti, hogy az idegenek barmaiknak az ifjú sarjerdőbe való behajthatásáért esedeznek, mert kevés és rossz legelőjük van, úgy hogy el kell pusztulniok és így nem is szolgálhatnak.

5 1578. Pozsony város a legeltetést szabályozva, intézkedik, hogy az idegen jószág a kaszálókról — Wissmath — eltávolíttassák; a Nemtifftiek ne tartsanak fölös jószágot, a fuvarosok ne fogadjanak be idegen lovakat; a polgár hat ökörnél többet ne hajtson a legelőre, a sertéseket egyáltalában nem, mert nagy kárt okoznak; a vizet is le kell csapolni.

6 1578. Az alsóausztriai kamara a fraknói és kismartoni kir. uradalom kapitányához és számtartóihoz intézett rendelete kitiltja a barmot a cserjésekből. Ő felsége kegyesen rendeli, hogy Vasvár és (Forchtenstein) Fraknó környékének alattvalóitól 1 REIZNER : „Régi Szeged" p. 70—7i. 2 Corpus statutorum II. 2. p. 111. 3 U.. o. III. p. 563—564. 4 Erd. oklevéltár I. p. 195. 6 U. o. I. p. 192—194. 6 Corp. statutorum IV. 2. p. 172—173.