Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

III. A nomádság elemei

in. A NOMÁDSÁG ELEMEI. Den tiefsten Eintluss übt die Viehzucht dadurch auf die ihr sich widmenden Völker, dass sie dieselben unstet macht. RATZEL: „Völkerkunde" I. p. 58. Az állattenyésztés úgy gyakorolja legmélyebb hatását azokra a népekre, a melyek űzik, hogy azokat bolyongóvá teszi. RATZEL: „Völkerkunde" I. p. 58. Mindazok a kijelentések, a melyek, mint az e szakasz élén álló is, a nomádságot jellemezni hivatva, vagy erre szánva vannak: szellemesség, vagy inkább elmésség mellett, legtöbbször úgynevezett „nagy igazságok". Ha RATZEL

1 azt mondja, hogy a nomádizmus majdnem szükségképen való következménye és kisérője az állattenyésztés túlnyomó voltának; vagy hogy a nomádélet és a pásztorélet majdnem egyértelmű, még pedig joggal; vagy változtatott eszmerendben: hogy a sivatagot „Wüste"

2 |az állattenyésztő nomád elébe helyezi a termékeny földnek, mert emennél tágasabb, több tért nyújtó: úgy ezektől és hasonlóktól a tartalmat elvitatni 1 RATZEL FRITZ: „Völkerkunde" I. p. 58. - E szó alkalmazása itt nem helyes, mert sivatagot jelent, holott, ,Steppe"= pusztáról van szó. 6*