Herman Ottó: Úti rajzok és természeti képek / sajtó alá rendezte Révy Ferencz. Budapest, Méhner Vilmos, [1894]. / Sz.Zs. 1477

A Fitisz madár története. (Margitszigeti ötlet.)

— 90 -És bevitt a bokorpalotába, hol nem lakott ám elhagyatva, mert fia és menye vele tartott. Jaj, hogy is csicseregtünk mi azután a legékesebb madárnyelven! Az aranyszájú öreg fülemüle egy kicsit panaszosan, de szelíden szólt, s a miket a fiú a feleségével beszélt, s a hogyan azok mindig egymás mellett ültek, egymás szemébe néztek, — ezzel túltettek még a búgó Gerle családon is. Elmeséltem fogságomat, a jóságos tündért, mindent; s mikor elmondtam mindent, így szólalt fel az öreg: „Öcsém Fitiszmadár ! azt mondom tenéked: se nekem, se neked nem való ez a hely. Szép, szép ; de rontja a Gébics, a Bábaszarka, a Banka, Veréb — sok fecsegő, locsogó üresbeszédü Szarka. Eredj te holnap a kis szigetre, ott ellehetsz; mi is eljárunk oda. És azután bízzunk az éneklőmadarak jóságos istenében, az majd csak visszasegít az erdő ölébe. Jobb nekünk ott a szegényes-szabadság, mint itt a czifra nyomorúság."