Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

VI. Brazíliai vadászatok

sokkal nagyobb volt az erdei szalonkánál, alakjaés tollazatára nézve azonban határozottan a sárszalonka fajához volt sorozható. Öreg négerünk „reinha" (királynő) czímmel tisztelte meg. Bagolyfejű szalonkáink nagyságra nézve éppen nem voltak ezzel összehasonlíthatók. íme azonban ideje, hogy belföldi útunkra térjek. Ama reménynyel kecsegtettük volt magunkat, hogy fölös számmal ejthetünk vadat; ebben azonban tökéletesen csalatkoztunk. Eleintén ugyanis őserdőben csatangoltunk, a hol éppen semmi vadászhatót nem leltünk; később meg ismét a campos-ban, a hol ebek nélkül semmire sem mehettünk, a mieink a kiállott megerőltető fáradalmakat életökkel fizették meg. Utoljára meg a Sertaóba (sivatagba) kerültünk, melynek feneketlen homokjában ismét nem találtunk semmit, s még ezenkívül majdnem éhenhaltunk. Ez utazás rendkívül fárasztó volt. Egy részét, mintegy felét, öszvéreken tettük meg, élelmiszereinket, sőt marháink takarmányát is mindig magunkkal kellett hordanunk és így is naponkint 10, sőt néha 15 leguát is tettünk meg. Ouro-Preto aranybányáit és Diamantina gyémánt tárnáit elhagyva, s az egész Minas Qeraes tartományt keresztülutazva, végtére a Rio de San Franciscohoz értünk. Az utazás vége, mintegy negyven mértföldnyi út, a legnehezebb volt. Élelmiszereink ugyanis elfogytak s így éhségünket egyes-egyedül a vadász-zsákmánynyal csillapíthattuk. Ez pedig mindössze két papagályból s - 53 -