Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

V. Vadászatok Ausztráliában

partja hosszában „buggies"-eken, könnyű, széles nyomtávú amerikai kocsikban, mikkel árkonbokron keresztül lehet hajtani. Estefelé egy gazdag melbournei kereskedő tulajdonát képező „Station"- vagy „Run"-re érkeztünk, melynek végtelen pusztáin a szerencsés tulajdonos számtalan szarvasmarha- és juhcsordái legelnek. Itt már kellő közepében voltunk a „bush"-nek, azaz a beláthatlan s gyér Eukalypsus-erdőkkel borított síkságnak. Torrumbury-nak hítták „station"-unkat. Még néhány év előtt életben volt e vidék ősura, egy feketebőrű emberevő, a „torrumbury-i király", de ezt az angol telepítvényesek törzsével együtt kiszorították. Ezen egy csöppet sem lehet sajnálkozni, látva eme benszülötteket, a kik hosszú karjaikkal és lábaikkal, sovány felsőtestük- és óriási hasukkal feltűnő hasonlatosságot mutatnak a majmokhoz. E mellett oly állatias kifejezésű arczuk van, hogy önkénytelenül is Darwinra és theoriáira kell gondolnunk. A következő napon azonnal lóra is pattantunk s kivonultunk kánguru-vadászatra. Ezeket kutyákkal szokták hajtani, a „hallali"-nál vagy lövik, vagy agyonütik. Én mindig a lövést alkalmaztam. Közel egy órai keresés után végre ráakadtunk eme különös állatok egy falkájára. Megriadva menekültek előlünk hatalmas ugrásokkal; ekkor a kutyákat rájuk eresztettük és sebes vágtatással követtük nyomaikat. Negyedóra múlva a kutyák egy erős példányt állítottak meg; hátsó - 36 - 4*