Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ÖTÖDIK RÉSZ. - A káposztafalvi uradalom vadászterületeinek ismertetése

67 völgye képezi, melybe a szuchai és Pila melletti patakocskák csörgedeznek. A vízválasztót a két község határa között a glatzi fensík és annak nyúlványa alkotja, a hol egy erdőőri lak is áll 989 méter tengerszint feletti magasságban. Sztraczenát Káposztafalvával az erdőkön keresztül 22 km. hosszú, csinált út köti össze, melyen valaha nyersvasat szállítottak Sztraczenáról a káposztafalvi kis vasfinomítókba. Utóbbiak beszüntettetvén, ezen út most már csupán faszállításra használtatik. A Szepességet Dobsinával ezután a Bjelavölgyön és a kopanyeczi hágón át most épült törvényhatósági út fogja összekötni. A hegyoldalak a káposztafalvi pagonyban rendkívül meredekek, a sztraczenai pagonyban ellenben váltakozók, vannak lejtősebbek, de vannak meredek oldalak is. Meredélyes sziklák a Nagy- és Kis-Szokolban, a Zadna-Djerában és Koritiszkóban jönnek elő, de különösen a Nagy-Szokolban, a hol a víz a völgyet elzáró sziklafalakon hosszú időkön át áttörte magát és nagy esésekkel zuhog a völgyön lefelé, az áttörési helyen gugyorokat képezve. E ritka természeti tüneményt sokan látogatják. A völgy feletti sziklák még arról is nevezetesek, hogy azokon előjön a havasi gyopár, a sziklaszakadékokban pedig a tiszafa, de csak kisebb számban. A kőzet mindkét pagonyban a triász mész s helyenkint a dolomit. A fatenyészét ugyanaz, mint a vernári pagonyban, t. i. a lúc, jegenyefenyő, erdei és veresfenyő, de a jegenyefenyő a káposztafalvi pagonyban jobban van képviselve, mint a vernári pagonyban. Rétek a káposztafalvi pagonyban csupán a glatzi fensíkon, a Polyanákon léteznek, a sztraczenai pagonyban azonban nagyobb számban jönnek elő.