Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ÖTÖDIK RÉSZ. - A káposztafalvi uradalom vadászterületeinek ismertetése

68 Vízben, a mint fentebb kifejtetett, a fővölgyek bővelkednek, s itt-ott egyes források is előjönnek. Ezek között a sztraczenai pagonyban különösen a periodikus forrás érdemel említést. Vadnemek. Itt is ugyanazon vadnemek jönnek elő, mint a murányuradalmi erdőségekben, de a terület arányához képest is kisebb mennyiségben, minek az az oka, hogy szomszédaink kíméletlenül gyakorolják a vadászatot. Mindazáltal, ha a fővad itt nagyobb elterjedést nyerne, vagy itt erős bikák mutatkoznának, e pagony is éppen úgy, és éppen oly feltételek mellett, urasági tilosnak nyilváníttatik, mint a vernári pagony, meghagyván a tiszteknek a fővadon, siketfajdon és medvén kívül a többi vadnemekre a vadászatot. Fővadat máskülömben is csak a fenséges vadász úr engedélyével lehetett eddig is lőni. A vadászat gyakorlása eddigelé inkább hajtóebekkel történt, a minek a nehézkes terep az oka, mert a hajtók minden helyre el nem juthatnak. A vadászatnak ezen módja lehetőleg tacskókkal űzetik, a vadsertésekre azonban nagyobb ebek alkalmaztatnak. Cserkészetekre a pagony eddigelé nincs berendezve, de ha egyszer urasági tilosnak fog nyilváníttatni, a pagonyt minden irányban, hol fővad tartózkodik és hol párzáskor bőgni szokott, el fogjuk cserkész-utakkal látni. Halászat. Pisztrángtenyésztésre alkalmas a káposztafalvi pagonyban a Bjela patak, a sztraczenaiban a Gölnicz folyócska, előbbiben a halnak több nyugta lévén, igen szép halállománynyal is bir; utóbbi folyócska Dobsina városával közös a haltenyésztés, úgy, mint kellene, nem fejleszthető.