Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ÖTÖDIK RÉSZ. - A káposztafalvi uradalom vadászterületeinek ismertetése

ÖTÖDIK RÉSZ. A káposztafalvi uradalom vadászterületeinek ismertetése. A káposztafalvi uradalom erdőségei és mezőgazdasági területei a káposztafalvi és sztraczenai községi határokban fekszenek, s egy összefüggő egészet alkotnak. Az erdőterület határos délnyugat és nyugat felől a vernári uradalmi pagonynyal, miáltal összefüggésben van a murányuradalmi erdőségekkel, nyugat és éjszaknyugat felől a betlenfalvi és éjszakkelet felől a szmizsáni, kelet és délkelet felől az imreés istvánfalvi határral és a dobsinai erdőségekkel, melyektől a sztraczenai pagonyt a Gölnicz folyócska választja el. Az erdők természeti viszonyai és klimája azonosak a murányuradalmiakéval, de a káposztafalvi erdők aljában és a Hernád folyó mentén elterülő gazdasági területek több tekintetben hasonlók a Murányvölgy felső részéhez, hol a tavaszi vetemények, árpa, zab, az őszi rozs jól sikerülnek. Hegyei: 980—1198 méter tengerszint feletti magasságok között váltakoznak. Völgyei, patakjai. A káposztafalvi pagonyban a Bjelavölgy, hasonnevű, vízdús patakkal, melybe az egyesült két szokoli patak és a Cserna-Dolina patak ömlik. Sztraczenán a fővölgyet a Gölnicz folyócska