Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

; - • , - • • ' 20 erdőkben is. Mindezeknek azon hátránya van, hogy a vad az etetőkhöz bármely időben el nem juthat. Veszélyesek a havas esők is oly esetekben, ha az enyhébb nappali időt éjjeli fagy követi, a nagy súly alatt aztán a fák csúcsai s nem ritkán galyai is töréseket szenvednek, melyek elől a vad szabadabb helyekre menekül. Gyakoriak a szélviharok is, a melyek az erdőkben széldöntéseket s derékban való töréseket s ez által súlyos károkat okoznak. Legveszedelmesebbek a keleti és éjszakkeleti szelek s egyszersmind a legzordonabbak is, néha azonban a nyugati szelek is károsak s káros voltuk a fák kidöntésében nyilvánul. Szóval, a magas fekvésnek és hidegebb klímának itt minden hátrányai fellépnek s a vad sokat szenved miattuk, melyet súlyosbít még az, ha a hó megfagy s a hó szironyossá lesz, mely a fő- és őzvadat mozgásában, menekülésében akadályozza s a dúvadak által való elfogását megkönnyíti. Mindezen hátrányok elleni intézkedéseket lásd a IV. fejezet „Vadvédelem" előtti pontjában. C) Az összes vadászterületeken előjövő s a vadállomány tekintetében fontossággal biró faés bokorneműek. A murányuradalmi urasági vadászterület a tűlevelű fák hazája, de előjönnek az ellenállóbb lombosok közül szórványosan más fanemek is. így például előjön a murányaljai, vereskői, vernári és a garamfői pagonyokban mint uralkodó fanem a tűlevelűek közül: a lúczfenyő, a jegenyefenyő és szórványosan a veres- és erdei-fenyő; a lombos fanemek közül szintén szórványosan a bükk, juhar, kőris, szil, a madár- és kevésbbé a lisztes-berkenye,