Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

21 továbbá a rezgőnyár és rakottya-fűz, mindezek azonban inkább elszórva, a tűlevelűek között vagy szabadabb helyeken jönnek elő. A jegenyefenyő kivételesen tisztán is előfordul, de csak alárendeltebb mérvben. Általában véve a lúczfenyő alkotja az állabok főtömegét, mely a legellenállóbb ezen magasságokban és hideg klímában. A helpai, ágostonlaki, garamszécsi és nagyrőczei pagonyokban szintén a lúczfenyő a főfanem, de az ágostonlaki pagonyban a jegenyefenyő is tekintélyes mennyiségben jön elő, a teplai erdőrész mészsziklái között pedig a veresfenyő is. A lombosok közül ez utóbbi négy pagonyban előjönnek mindazon fanemek is, melyek a murányaljai, vereskői, vernári és garamfői pagonyokban előjönnek. De az állabalkotó főfanem itt is mindenütt a lúczfenyő. A bokorneműek közül az összes pagonyokban előjön a mogyoró, a loncz, a kányafa; továbbá mindenütt előjön a málna, szeder, fekete és magasabb helyeken a veres-áfonya. Mindezen fanemek itt azért soroltattak fel, hogy lássék az erdők jellege, de másrészt - a mennyiben egyes fanemek bizonyos mértékben a vad táplálására is fontossággal birnak — helyet kellett adni ezen ismertetésnek is, megjegyezvén, hogy az összes pagonyok szálerdő-üzemben és 90-éves fordulóval, tarvágással kezeltetnek, s a vágások felerdősítése mesterséges ültetések által történik, mely ültetésekhez a csemeték vetényágyakban neveltetnek. Megjegyzendő továbbá, hogy a B) betű alatt elmondott okoknál fogva vetővágások e magasságokban — a gyakori és erős szélviharok miatt — nem alkalmazhatók, mert a megritkított állabokat a szél rövid idő alatt halomra hányná, miáltal a fa értékében sokat veszítene, a mint azt a próba-