Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

15 6. A garamfői pagony. Nagysága 4182 kat. hold. Tengerszint feletti magassága : 910— 1693 méter között váltakozik. Kiválóbb magaslatai: a Besznik 1000, Szkalnisztó 1095, Tri sztudnye 1508, Uplaz 1557, Királyszikla 1693 méter. Fekvésére nézve elüt az előbb leírt öt pagonytól, miután ez a királyhegyi láncolatnak délkeleti és éjszakkeleti oldalát képezi. Az urasági tilos a Beszniken kezdődik, — mely alatt a Garamfolyó ered és a mely vízválasztó a Garam és Gölniczvölgy között, — s innét felhúzódik a Királysziklára, mely állítólag Mátyás királytól nyerte elnevezését, a ki itt, ha Dobsinán járt, vadászgatott. Kőzete: Az alsóbb részekben és aljakban 3 km. hosszban dolomit-mész s kis részben a Zsdjár felé porphir; innét a hegyoldal meredekségbe megy által s ennek kőzete már gneisz, mint a királyhegyi láncolatnak főkőzete. A dolomit-talajon a fatenyészet silány, úgyszintén a porphir-talajon is, a gneisz-talajon ellenben jónak mondható. Völgyei, folyói, patakjai, forrásai. Főbb völgyei a Szalasna és Bicsárka, hasonnevű patakokkal, mely utóbbiak a pusztamezei vadászkastély és volt korcsma alatt — most erdőőri lak — egyesülnek s onnét kezdve a Gölnicz folyót alkotják, mely az éleskői jégbarlang alatt és Sztracena mellett elhaladva a Gölnicz völgyén át, Margitfalvánál a Hernádba ömlik. A pagony általában véve vízbőnek mondható, felsőbb részeiben több helyen fakadnak források, melyek a talajt helyenkint vizenyőssé teszik. Megemlítendőnek tartjuk még, hogy a Bicsárkai patak,