Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469
ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom
16 mely a Királyhegy északi oldalán fakad, a Gölniczvölgv és Vágvölgy közötti vízválasztón, a Martaluskánál, 1543 méter magasságban erős eséssel a Bicsárkai völgybe átfolyik, szigorúan véve tehát ez tekinthető a Gölnicz folyó eredetének, mert legmagasabb ponton fakad. Említést érdemel továbbá a garamfői pagony királyhegyi oldalán létező mintegy 79 kat. hold nagyságú henye-fenyő állab, mely a hólavinák ellen véderdőül szolgál. 7. A vernári pagony. Nagysága 6606 kat. hold. Tengerszint feletti magassága: 800—1548 méter közt váltakozik. Kiválóbb magaslatai: a Popova, a gömör—szepesi törvényhatósági út legmagasabb pontja 1056, Cserveni Strosz 1162, Spaldova 1230, Pálenica 1306, Vernári hola 1548 méter. Szomszédos a garamfői pagonynyal, melytől a Hnyilecz (Gölnicz) patak és a Hola paleniczai gerincz választja el. Ez azon patak, a melyről a garamfői pagony leírásában az van mondva, hogy a pusztamezei vadászkasztély alatt és régi korcsma előtt már a Gölnicz folyócskát képezi. Kőzete és talaja rokon a garamfői pagonyéval; alsó részeiben 10*5 km. hosszban a dolomit, feljebb a triász mész s még feljebb, a vernári hola alatti részben le a sztracseniki völgyig, a gneisz. A dolomiton az erdei tenyészet felette silány, sok helyen a fák gyökerei csak a sziklákon tapadnak úgy, hogy azokon termőtalaj alig látható, a hol azonban a dolomitot mészkőzet vagy gneisz váltja fel, ott a tenyészet jó. A vernári pagonynak két vízválasztója van. Az