Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435

4. Vizslászat. - XII. Néhány általános szó a vizslászatról és állapotainkról

XII. Néhány általános szó a vizslászatról és állapotainkról. „Lehetnek •— irtam az „Angol vizsla" czímü 1883-ban irott könyvem előszavában — kik a hajtókopók esaholásában vélik föltalálhatni a mennyei sphaerák bájhangjait. S tagadhatlanul, van is abban valami felemelő, midőn a vadász önmagára támaszkodva várja az ős rengetegben a jó szerencse kedvező esélyeit. A férfias bátorság és a lélekjelenlét nem egy momentuma jut itt érvényre. De nem tehetek róla; előttem a fény mellett mindig megjelenik az árny is. Ertem a vad elzavarását s ez által lehetetlenné tételét a nyugalomnak: a tenyésztés sine qua nonjának — nem is említve azt, hogy a kopók saját szakállukra való, csaknem ellenőrizhetlen garázdolkodása által mily méltatlan bosszúságot okozunk a szomszédnak." „Magam is hódolok azon élvezetnek, melyet s cserkészet nyújt. Le a kalappal. Hiszen tudományos ösmeret ügyességgel és kiszámítással párosulva tulajdonkép itt jutnak legfőbb érvényre." „Nem tagadhatom meg, — hiszen magam is szerencsés voltam élvezhetni ama magas hevélyt, melynek járatlan utakon való, nyaktörő sport után: a királyi kampós — a zerge a jutalma." r „Fel birom fogni a hajtó- és körvadászatok csatazajában a tömeges eredmény bódító hatását." „Birok érzékkel a vizi vadászat idegfeszítő pházisai iránt is."