Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

XIII. A fajbeli tenyésztés segédeszközei

— 75 — f) a nevezett categóriák alapján bejegyzett ebek ivadékai szintén bejegyeztetők; g) mezőversenyen csak bejegyzett eb vebet részt. Indokolás. Igazán mélyen elszomorító a magyar sportkedvelőre nézve, ha — néhány főúr kivételével — a többiek minden faj jelleget nélkülöző s kipuhatolhatlan származásra mutató vadászebeit látja. Ha ama szomorú tapasztalást teszi, hogy a látszólag jó kinézésű vadászeb után is a természetnek visszaöröklési törvénye után az utódok legnagyobb része isten tudja miféle ősökre ver vissza, s azt tapasztalja a tanításnál, hogy minden fáradsága s költsége kárba veszett, mert az eb, épen faj nélkülisége folytán, hivatásának semminemű rudimentumával nem bír. Egyedüli biztosíték arra nézve, hogy az eb czéljainak minden valószínűség szerint meg fog felelni, a hamisítatlan, tiszta leszármazás, a nemzedékeken át való fajbeli tenyésztés. Mert 90°/

0 a bizonyosság arra nézve, hogy constans fajú eb hivatásának meg fog felelni, és hogy az ivadék azzá válik, a mik voltak az ősök. Míg egyetlen tévlépés 8 generáczión által is alig küszöbölhető ki. Téves határozottan azon hit, hogy a törzskönyv nem való egyébre, mint hogy az X vagy Y hiúságának hízelegjen. Igaz ugyan, hogy mint bármely más emberi intézmény — a törzskönyv sem nyújt absolut biztosítékot arra nézve, hogy ebünk már champion lesz; de okvetlen relativ biztosíték az arra nézve, hogyha az szigorúan vezettetett, s ha a kölyök a betegségek légiója folytán orrára nem szenvedett, avagy kontár mester által el nem rontatott: az egyéni tehetősség játszó tere között használható lesz^