Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

I. A tenyésztésről általánosságban

olyanban fejlődnek, bogy p. o. korai fejlődés, s más hasonló dolog sohasem yálhatik constans tulajdonná. Minél több kiváló elődje volt tehát egy állatnak, annál nagyobb a va­lószínűség arra nézve, hogy tőle kiváló utódok származza­nak. Ez a telivér valódi fogalma visszavezetve tényleges jelenségekre. A telivér fogalma nem függ feltétlenül össze a faj tisztaságával. A telivérség és tiszta­faj fogalmának összezavarása az u. n. állandósági tan meg­haladott álláspontja volt. Minél régebben voltak meg bizo­nyos sajátságok az elődöknél: annál valószínűbben meglesz­nek azok az utódokban is, és ez az állandóság vagy a constäntia. Ha az elődök egyenetlen sajátságokkal bírtak, ha tehát keresztezés történt egyenlőtlen sajátságokkal bíró állatok között, az esetben a visszaöröklés gyakrab­ban, sőt mondhatnók rendesen megtörténik. Annak jelen­tőségéről általában bajos tüzetesen szólni, mivel min­den esetnél külön kellene az egyes sajátságokat figyelembe vennünk. Ha a párosításnál nem hoztunk össze oly sajátságokat, melyek benső lényegük­nél fogva nem egyesíthetők, akkor avis z­szaöröklés lényeges jelentőséggel nem bír. A párosítás eredménye: 1-ször annak, mely tulajdonságok szük­ségesek bizonyos czélra, biztos felösme­résén; 2-szor ezen tulajdonságok átöröklésén nyugszik. Itt tulajdonkép azon tulajdonságokról van szó. me-

Next

/
Thumbnails
Contents