Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

I. A tenyésztésről általánosságban

— 6 — lyek a nemek egymáshoz való viszonyára, a párosítandó állatok rokonsági fokát illetve, vonatkoznak. Rokonság alatt két állatnak egy bizonyos egységhez való tartozandóságát értjük, hogy t. i. ugyanazon, vagy külön fajhoz, vagy egy, avagy külön családhoz tartoz# nak-e azok? Ezen utón jutunk a beltenyésztés és keresztezés fontos fogalmaihoz, melyeket általánosságban nem mindenki basznál helyesen. Kétségtelen az, hogy egy és ugyanazon fajhoz tartozó állatok párosíttathatnak a nélkül, hogy köztük rokonság léteznék, mert bármi lett légyen is azon faj eredete az ősidőben, nem lehet családi rokonságról szó ott, hol az bebizonyítva nincsen. Bizonyos faj közötti párosítást, tekintet nélkül a rokonságra: tiszta tenyésztésnek nevezünk. Ezen tisztatenyésztés fogalma azután tágabb, vagy szűkebb kutatások közé szorul a szerint, a mint a fajfogalom tágabb, vagy szűkebb. A meddig a faj fogalmának bizonyos földrajzi alapja van, míg tehát különösen oly fajok jőnek tekintetbe, melyeket természeteseknek bivunk: addig a tisztatenyésztés ezen megitélési szemponthoz van kötve. Ha azonban a fajfogalom az állatok lényegi tulajdonságaira alapíttatik, tehát, midőn az állatok képességei jőnek tekintetbe : akkor a tisztatenyésztés fogalmának is a faj ezen megváltozott fogalmához kell alkalmazkodnia. Mi ezen szempontból indulván ki, csak azon esetben szólunk tisztafajról, ha oly állatok párosíttattak, melyek lényegileg egyenlő sajátságokkal bírnak, minden tekintet nélkül azon országra, honnan azok kerültek, tekintet nélkül