Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

52 gerjesztő szürke kövei; az arab középkornak napjaira emlékeztetnek. A kapun áthaladva, egy régi mohammedán temető mellett, törmelék és omladék-halmok között a város sötét falának hosszában, az ismeretes Báb el-Futúh nevü város kapujához vezetett egy ösvény. Mind a két kapu, a »diadal« és a »győzelem« melléknévvel ékeskedő egy és ugyanazon időből származik s Mustansir fatimida khalifa uralkodása alatt épült. Innen az arab városnegyedeknek élénkebb részeibe hatoltunk be ismét, teljes és osztatlan figyelmet fordítva a bazár-város bensejének tarka üzemére. Kairó bazárjainak ecsetelése, az itteni élet igazi színeinek megfelelő leírása, a legnehezebb feladatok egyike. Én e színgazdag képnek csak néhány rövid jellemvonására szorítkozom. A régi arab várost az Atab-el-Kadi'a térnél kezdődő s majdnem a khalifa-sírokig vezető, úgynevezett Muski-út metszi át. A kairói, tisztán keleti életnek ez a főere. Nem igen széles, rendezetlenül épült, kövezetlen s a hulladék, a kiöntözés folytán nedves, piszkos, félig vad kutyák gyülhelye, gyékényekkel tetőzve, bódító zaj s undorító bűzzel telítve, a napkeleti nagy városok hű képét mutatja be. A legkülömbözőbb arcszinű keletiek, turbános tarka és bő ruhájú férfiak, katonák, beduinok, ó-testámentomi jelmezű zsidók, törökök, kis-ázsiaiak, görögök, miriditák, levanteiek , örmények , gazdagok , szegények , kék ingű félláhk, szoptató parasztnők, herélt szolgák által kisért és