Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

48 Nagyon érdekes tanulmányul s képül szolgált ez az előkelő napkeleti; a ragyogó mesék bölcseit soha sem képzeltem volna magamnak másként. Utunk most Gáma-el-Azhar felette érdekes mecsetjéhez vezetett; e mecset oly régi, mint a mai Kairó. Djohar, Muizznek a fatimida khalifának hadvezére kezdte építeni. Ez agg épület ecsetelése arra késztet, hogy Kairó történetére visszapillantsunk. Midőn Omár khalifának hadvezére: Amr-ibn-el-Ási 683. évben Kr. sz. u. a mostani Ó-Kairó helyén a Babylon nevü kastélyt elfoglalta s Alexandria felé készült indulni, a monda szerint, a táborozás alatt általa lakott sátoron egy galamb rakott fészket s tojásait kezdte kikölteni. Amr meghagyta, hogy a sátor (arabul: foslát) ne bontassék le. Alexandria leigázása után ismét e sátorba tért s egy várost alapított, a mely e sátortól kapta nevét. Amr maga a nevét viselő mecsetet építette s a midőn Otlimán khalifa alatt a Nílus völgyében számos arab törzsek települtek le, Fostát a kormány székhelye volt. Tudományos iskola már azon időben létezett itt, midőn Harun al-Raschid fia Márnán khalifa (813—833.) Egyiptomot meglátogatta. Még nagyobb virágzásnak örvendett Fostát Achmed ibn Tulun helytartó s utódjai alatt, a ki Egyiptom sultánjává emelte magát. Alig mult el azonban egy század, Fostát megszűnt, székhely lenni, Djohar, a Maghreb-ben (Tunisz) uralkodásra jutott fatimida sultánnak Muizznek hadvezére ugyanis 969-ben ura nevében elfoglalván Fostát, a várostól nem messzire egy