Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

49 njabb székvárost építtetett, a melybe Muizz lakását áttéve, Nasr-el-Káhira-nak nevezte el. Kairó ezután a fatimidák birodalmának székvárosa lőn és gyorsan emelkedett. Muizz fia és utódja Aziz Billáh, az el-Azhar egyetemet alapítá. Ennek utódja, Hákim alatt, a város már egészen a Bab-en-Nasr és Bab-el-Futuh régi kapuig terjedt, melyre később visszatérünk. A városra a fatimidákhoz hasonló nagy gondot fordított az eyubidei Saláheddin, a ki az erődöt építette s Kairót falakkal vette körül. A mameluk sultánok közül Kalaún, el-AschrefChalil, Hassan, Barkuk, Kait-Bej és el-Ghúri pompás épületekkel szépítették a várost, a lakosság azonban a kapzsi és rabló mamelukok féktelen uralkodása alatt nagyon sokat szenvedett. Kairó tovább fejlődésének az osmánok sultánja I. Selim (1517.) egyszerre véget vetett. A megelőzőleg vívott heliopoli csata után rohammal vette be Kairót; az utolsó mameluk sultán, Tumán Bej 1517. évi április 15-én Báb-es-Zuvéle-n felakasztatott; Kairó a történet lapjairól most letűnik s csak Napoleon Bonaparte hadjárata alkalmával merül fel ismét. E történeti mozzanatok a régi Izlam napjaiból sorban elvonulnak szemeink előtt, midőn az Aziz-Billáh khalifa uralkodása óta (975—996.) főiskolául berendezett mecsetbe lépünk. Keletnek még ma is a leghíresebb egyeteme s a mohammedán vakbuzgóságnak a főfészke ez. Az egész összetartozó épület-test roppant terjedelmű, számtalan csarnok, terem és oszlopsor sorakozik egymás mellé. UTAZÁS A KELETEN.