Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

47 Mint. mindenütt, úgy itt is egy zöld bársony- és aranynyal díszített hely jelezte a föld azon pontjának az irányát, a mely a mohammedánokra nézve a legszentebb. Óriás hosszú gyertyatartók függtek a kupoláról alá, s a templom berendezésének napkeleties módja, a hivők magaviselete az utas figyelmét teljes mértékben leköték. Egy, építészetileg igen csinos mellékudvaron van a szent mosakodásra szolgáló medence; a kőlapokkal határolt fürdő, első pillanatra a tisztaság mintaképének látszik, csak közelebbi megtekintés után tudja meg az ember, mily utálatos az a szokás, melyet a Korán hívőire szab. Mielőtt a mohammedanus a mecset szentélyébe lép, bizonyos pontosan meghatározott mosakodást kell véghez vinnie. Guggoló helyzetben, imákat mormogva kezdik a tisztálkodást, a minek pontos végzését leírni tiltja az illem. A mosakodás befejezte után imádkozva vonul a jámbor férfiú az isten házának belsejébe. Gyakran löbbeket láttam egyszerre mosakodni s a kis medencének sem oda-, sem elfolyása nincsen! A mecset folyosóin, előudvaraiban s csarnokaiban hosszú öltönyökben járnak le s fel az emberek, gyakran igen érdekes alakok, s az undorig megcsonkított koldusok jajgatnak az alamizsnáért. Midőn a mecsetet elhagytuk, a kapun épen egy fényes fehér szakállas, felséges keleti szövetekbe öltözött s a próféta rokonságát bizonyító zöld turbános agg férfiú lovagolt be ; a gazdagon felszerszámozott ménről leszállva, s azt az utána futó szolgának átadva, méltóságteljesen lépdelt a templom belsejébe.