Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - III. Rész. (Utazás Abuksárba. Vadászatok Fájum tartományban. Visszautazás Abuksárba. Siut felé)

109 táskából két hatalmas szemüveges kígyót vont elő, melyeket egy nappal előbb, a tó közelében fogott el; magától értetődik, hogy a kígyóra lehellés művészetét, melytől ezek megmerevülnek, látszólag élettelenül feküsznek, rögtön bemutatta; néhány perc múlva magukhoz térnek e sokat kínzott, a méregfogaktól megfosztott s igy ártalmatlanná tett állatok és az arab barna zsákjába vándorolnak vissza. Miután lépésben lovagoltunk, a borzebek a lovak melleLt, futottak; midőn a karaván egy nyomorult kis faluhoz közeledett, a melyet csak néhány feltűnően szép pálma- és fügefa díszített, egy négyszögletes gyatra babföldben tűntek el az ebek, mire a vadászat rögtön megkezdődött. Leugráltunk lovainkról s körülálltuk a földet, a melyet egyik oldaláról a másikra serétlövéssel is át lehetett lőni; e szűk téren mintegy negyedóráig tartott le s fel a vadászat; kétszer ütötte fel a lövészek mellett fejét az egyiptomi petymeg, de szomszédja miatt senki sem lőhetett reá. A ravasz állat megneszelte a veszélyt, a melyben forgott s az ebek által keresztül-kasul űzette magát, de biztos rejthelyét el nem hagyta. Miután az idő sürgetett, eredménytelenül kellett a kutyákat elkorbácsolni s utunkat folytatni. Utunk, az abuksári gyárat a legterjedelmesebb cukornád-földekkel összekötő s a szállítás kedvéért épült rövid szárnyvasuthoz vezetett. Egy mellettünk elhaladó mozdonyt megállítottunk s a hozzá akasztott üres nyitott teherkocsin helyezkedtünk el. Ily módon nagyon gyorsan értünk Abuksárba. Arabjaink hihetetlen sebességgel vágtattak a sinek között utánunk.