Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - III. Rész. (Utazás Abuksárba. Vadászatok Fájum tartományban. Visszautazás Abuksárba. Siut felé)

110 Miután még fölös időnk volt, elhatároztuk, hogy az indulóházhoz közel fekvő cukor-nádast, melyet első nap átvadászlunk, kisérletképen még egyszer áthajtatjuk. — Sietve összetoborzottunk annyi hajtót, a mennyit lehetett s körül állottul? a földet. Alig kezdődött meg a hajtás, a cukornád-föld egyik szögletén, egy lövész mellett már is kitört egy farkas. A körül ácsorgó nép miatt nem lőhetett reá addig, a mig közel volt; midőn mind a két cső tüzet adott, az ordas már messze járt. Néhány perc után egy hatalmas, az eddig zsákmányul esettek között a legnagyobb ordast terítette le az urak egyike azon pillanatban, midőn a földet keresztező úton át akart haladni. Mielőtt a hajtók jelentkeztek, a lövészek közül még ketten egy-egy farkast lőttek le, egy erdei szalonkát azonban elhibáztak. Végre elhagytuk a cukorföldet, a mely három napi vadászat után több zsákmányt adott, mint az első vadászat alkalmával. Az induló házban hat, egy napon lőtt farkas teríttetett ki, s ha a megsebesítetteket mind megkaphattuk volna, az eredmény egészen rendkívüli lett volna. Egészben véve a fajumi zöld szigeten töltött negyedfél napi vadász-kirándulás eredményével megelégedhettünk. Két hiúz, 7 farkas, 2 petymeg, 1 sivatag-nyúl, 4 gödény, 2 halászsas, 1 dögkeselyű, 1 afrikai sas-ölyv és 172 kisebb darab, ezek között sok érdekes példány, képezte a zsákmányt. Az úgynevezett váróteremben megebédeltünk. Ez alatt beesteledett, vonatunk készen állott, a málha felra-