Forgách Sándor: Magyar-német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata / írta egy öreg vadász. Budapest, Athenaeum, 1875. / Sz.Zs. 1489

Német-magyar vadász-szótár

98 — Gutgestelltes Gehörn, Geweih — szarvas és dám fejéke. Gewicht »— özbak szarvai. Geier — kesely. Geilen — tökzacskó, Feuchtblase. Geiss — ünö. Geisskitz — üszkéborjú. Geläut — vadászebek, eb falka csiliolása, teli liang. Gehege — tilalmas. Gelock — csalhang, nyirfajd csattogása. Gelt — meddő. Gekreisch — vad süldők visítása. Gemsbock — zergebak. Gemskitz — zergegida. géniekén — tarkázni, kegyszúrás. Genickfänger — tarkókés. Geräusch — fövad kizsigerelt bélrészei, tiido, máj, sziv. Gesäge — ebek, vadak tölgye. Gescheide —fövad belei. Gescbleife — tömlők több rendbéli ágai. Geschleppe — vonczalélc. geschlossen geben — hajtók zárt sora. Gescbütte — szárat. Gestelle — ártalmas szárnyasok lábai. Gewerf — agyar. Gewölle — kártékony szárnyas csőrén kiokádott maradék. gezogene Läufe — rovátos, vont cső. Girren — búgni (gerlej. Glattbücbse — bélül simacsövű czélfegyver. Glocke — harangalakú háló. Glückauf,"Waidmannsbeil — vadászüdv. Goldfuchs — veresszörü róka. Gräne — him fövad két sarkfoga. Graser — tápvevö {nyelv) a fövadnál. Grasliirsch — nyári szarvas. grob — igen erős és jó vadsertés. gerade Ende —páros agancs. grollen — üzékedéskor zörög a viaskodó szarvas. Griffe — orvköröm. grunzen — röffenni. Gut (im Wildpret) — jó, erős a szarvas, a dám, öz, jávor, sertevad. gutgestelltes Gehörn — lombár agancs.