Forgách Sándor: Magyar-német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata / írta egy öreg vadász. Budapest, Athenaeum, 1875. / Sz.Zs. 1489

Tárgyilagos magyarázat. - I. Fejezet. - Némi műszók magyarázata

Köböl-szarvas — 18 — Nagyvadak sietve iramlik — lábait nem egyénes vonalban rakja, schräncken, ktíborszarvas — határszarvas, a mely ide s tova barangol a vidéken, nem állandó, korholni szokott a dagonyából kelt fővad, midőn iszapos csuháját fához dörzsöli — abreiben, — ko SZOl'ú agancsok karimája die Rose, lomhoz, galyaz erdőben szarvaival a fővad, mit dem Geweih schlagen, inegvillázni, megsérteni, megdöfni embert, állatot, forkeln, nagy vadak, ezen fogalom mai napig egész Európában határozottan körvonalozva nincsen; a német birodalmi vadnak ez érdemheli beosztása igen czélszerü, — némi eltéréssel hazánkra nézve igy vélekedem és nagy vadnak ezeket tartanám : bölény, kőszáli zerge, szarvas , jávor, dám , zerge, medve, vadsertés, hiúz, — siketfajd, nyirfajd, fáczán, kócsag, hattyú, sólyom, a sasok minden neme; — das Hochwild, die hohe Jagd, — a nagy vad és vadászat ellentéte a kis vadászat, a kis vadak, Niederjagd, Kleinwild, melyhez az emiitettem szőrmés és szárnyast kivéve minden néven nevezendő kis vad sorolandó, nagy vadak belei das Gescheide, nagy vadak tüdeje, mája, szive, mely elnevezés a