Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

A vizslával való vadászat, a vizsla vezetése

A vizslával való vadászat 65 a felső) 100 - 150 lépésnyire keresztül-megyek a kukoriczán, úgy liogy ebem mögöttem jön »vissza« kommandóra. Az eb, habár hátul van, mégis megérzi, hogy 50 60 esetleg még több lépésnyire van-e vad? így keresztülmenve a kukoriczán, ismét vagy 100 lépésnyire feljebb kezdem s átmegyek ismét a kukoriczán. Ha van benne vad, azt ebem nagyon valószínű, hogy meg fogja szimatolni. Ha észreveszem, hogy ebem nincsen mellettem, hanem szél alá huz, bizonyosan ott van a vad s akkor csak az előremenetelre bíztatom, míg reá nem jövök a vadra. Ha a szél nem hosszában, hanem keresztben fuj a kukoriczán végig, és ha a kukoricza nem széles, akkor elég, ha szél alóli oldalán végigmegyünk rajta. Ha szélesebb, az esetben a közepén megyünk végig és a másik, illetve a szél alóli oldalon vadászunk vissza. Ilyen módon ebünk mindig félszelet kap. Ha igy vadászunk, az eb már nagy távolságról vesz szimatot, s annyival inkább vehet is, mert lépésben megy és így sokkal több ideje van, a szimatot felvenni, ha bármily csekély is, mintha galoppban menne. A vízben való vadászat épen úgy megy, mint szárazon, de arra mindig ügyeljünk, hogy mily évszakban küldjük ebünket a vízbe. Ha nagyon hideg van, ebeinket tönkretehetnénk. A vizslát a vízi-vadászat teszi tönkre a leghamarább. A hideg víz orrát, valamint más testrészeit is igen erősen megtámadja. Es bármilyen szép is a sárszalonkákra és kacsákra való vadászat, ha valaki ebét nagyon meg akarja becsülni, bizony sokat ne kacsázzon, mert a kacsázás nélkül még egyszer annyi ideig bírja ki a vizsla. A jó és szép öreg kutyának pedig uincsen párja! SárszalonJ'ÓNAGY : A VIZSLA IDOMÍTÁS. 5