Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vegyesek és általános tudnivalók

— 152 — is elkobzandók és megsemmisítendők, ha másnak tulajdonátképezik ; vagyis annak a lőfegyvernek, mely vadászati kihágást elkövető egyén birtokában találtatik, elkobzása törvényes akadályba nemcsak nem ütközik, hanem elkobzását a törvény határozottan meg is követeli.« A kártékony vadaknak méreggel irtása. A kártékony vadak mérgezését eddigelé nagyon hátráltatta az a körülmény, hogy az engedély megszerzésének módjával sem a vadászközönség, sem az illetékes hatóságok nincsenek egészen tisztában. *) Ezt a bizonytalan tapogatódzást. az ügy érdekében eloszlatni *) Az eljárást illetőleg éppen előttünk fekszik a Tura (Pest m.) községi vadászati jogbérlőnek mérgezési ügye, melyet érdekesnek tartunk itt — tájékoztatásul — ismertetni. Dr. P. M. a Tura községiyvadászati jog bérlője, a kártékony vad pusztithatása czéljából 1889. év telén kérvényt adott be a járási főszolgabíróhoz, a ki azt a megyei alispáni hivatalhoz terjesztette fel. Az alispán helyt adott a kérelemnek s az ügyben a következő végzést hozta: Végzés: A vadászati törvény életbeléptetése óta a hasznos vad nemcsak magán, de nemzetgazdasági tőkét képezvén, tekintettel arra, hogy annak óvására irányuló törekvések — a mennyiben igénybe vétele kéretik — kell, hogy hatósági támogatásban részesüljenek, dr. P. M. kérelmének, miután beigazolta azt. hogy a kártékony vad elszaporodása folytán, a hasznos vad tenyésztése sikerrel nem eszközölhető, a túlságos mennyiségben talált rókáknak méreg által leendő irtása engedélyeztessék, hely adatik s részére az e czélból szükséges méreg (strychnin) kiszolgáltatására nézve az alábbi engedély-okmány — tekintettel az ügy sürgősségére — kiadatni rendeltetik. Felhivatik mindazonáltal folyamodó, miszerint a méreg alkalmazása s mérgezett csalétek elhelyezése körül a lehető legnagyobb óvatossággal járjon el s mindazon helyeket, hova azok elhelyezve lettek, pontosan jelölje meg s a tél elmultával a mennyiben azokat a kártékony vadak fel nem emésztették volna, szedesse fel s tűzben való elhamvasztás mellett semmisitse meg. Miről az engedély-okmány kiadása mellett dr. P. M. budapesti lakos, Kapczy Vilmos főszolgabíró ur s általa Tura, Zsámbok, Héviz s Boldog községek oly felhívással, hogy ezt közhirré tegyék s a lakosságot figyelmeztessék, hogy saját érdekükben az elhelyezett csalétkek bolygatásától tartózkodjanak, továbbá Hevesvármegye alispánja utján Hatvan, JászNagykun-Szolnokvármegye alispánja utján Jász-Fényszaru községek jegyzőkönyvi kivonaton értesittetvén, az iratok levéltárba tétetnek. Budapest, 1889 január 24. A mérgezési engedély alapján, a mérgezési hely »vidékébe eső összes községekben, az alábbi plakát-alaku értesités hirdettetett, illetve függesztetett ki: »Figyelmeztetés. Pest-Pilis-Solt és Kis-Kunvármegye alispáni hivatalának vonatkozó engedélye alapján Tura község határában az elszaporodott rókák f. 1889. évi február hó 2-ik napjától kezdve' a fagyos időjárás tartama alatt mérgezett dögökkel fognak irtatni. Miután a kitett veréb-, galamb-, macska- és kutyadögök feltétlenül halált okozó mérget tartalmaznak, figyelmeztettetik mindenki, hogy azokat érinteni is — saját érdekében — óvakodjék, továbbá a méreg következtében esetleg a szomszédos határokban is elhullva található rókákat, sasokat, kányákat, héjjákat, vércséket, ölyveket, varjakat és szarkákat, görényeket vagy menyéteket fel ne vegye, sőt azokhoz, miután méreg-anyaggal telitvék s igy életveszélyesek, ne is nyúljon, végre hogy a házi ebeket a földekre ki ne vigye. A mérgezett dögök eltávolítása annak idején közhirré fog tétetni, az időközben elhullott ragadozók, az emiitett terület felügyeletével megbizott vadőr által meg fognak semmisittetni. A községi elöljáróság. Szerk.