Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vegyesek és általános tudnivalók

— 153 — óhajtván, az »Orsz. m. vadászati védegylet« 1884. évi deczember hó 13-dikán megtartott igazg. ülésének határozatából felirt a kormányhoz ez ügyben megfelelő szabályrendelet kibocsátása végett s egyúttal egy általános tervezetet nyújtott be a földmiv.. ipar- és keresk.-ügvi m. k. minisztériumhoz, mely bár jóváhagyást nem nyerhetett: megérdemli, hogy ezen gyűjteményben helyet foglaljon, mivel ezen javaslatában az 0. m. v. v., a mérgezés körül követendő eljárásra ugy általánosságban, mint részleteiben kiterjeszkedett. Az 0. m. v. v. szóban forgó tervezete következőleg hangzik: 1. §. Ragadozó vagy kártékony állatoknak méreg által való pusztítása csakis hatósági engedély alapján eszközölhető, mire nézve elsőfokulag a szolgabíró, másodfokulag a törvényhatóság első tisztviselője, harmadfokulag pedig a közigazgatási bizottság illetékes. A közigazgatási bizottság határozata ellen a m. kir. belügyminiszterhez csak azon esetben lehet felebbezni, ha a bizottság határozata az elsőfokú határozattól eltér. Mielőtt a szolgabíró az engedély iránt határozna, a szomszédos birtokosokat és községeket közbiztonsági szempontból meghallgatni tartozik. A mérgezésre az engedély megadandó, ha igazolva van az, hogy a ragadozó vagy kártékony állatok folyamodónak kárt okoznak és általa másképen el nem pusztíthatok. 2. § A mérgezésre engedélyt nyert személyeknek a törvényhatóság első tisztviselője, a megyei közegészségügyi hatóság meghallgatása mellett, a méreg kiszolgáltatására utalványt ad, a melyre a gyógyszerészek ezen méreg-mennyiséget kiadni tartoznak. 3. §. A mérgezés eszközlése csak egészen megbizható egyénekre ruházható s ezek a mérgezés engedélye iránt folyamodó által az engedélyt adó hatóságnak előzetesen bejelentendők. 4. §. Az engedély a községben, valamint a szomszédos községekben is, szokásos módon az engedélyt adó hatóság által közhírré teendő, azon figyelmeztetéssel, hogy a mérgezett tárgyakhoz hozzá nyúlni, avagy azokat eltulajdonítani 1—100 frtig terjedő birság. vagy 6 órától 14 napig terjedő fogság büntetésének terhe alatt nem szabad. 5. §. Mérgezett hullák (ló, sertés, birka, kutya), vér, zsiradék, tojások: erdők sűrűjében, remisek belsejében és közlekedési utaktól távol helyezendők el és szembetűnő helyen felállított kereszt által megjelölendők. A mérgezett tárgy kitevéséről az illető községek elöljáróságai a méreg kitevője által annak megtörténtét megelőzőleg legalább 3 nappal irásbelileg értesitendők. A község elöljárói a méreg kitételét, a környék megjelölésével együtt, az értesítés vételétől számított 3 nap alatt, a szokásos módon közhírré tenni tartoznak. 6. §. A mérgezett tárgyakat megjelölő és biztosító dolgok meg-