Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2
IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések
Vaddisznónak jogos szerzését tanúsító igazolvány nélküli vásárlása nem képez oly vadászati kihágást melynek elbírálásával a vadászati engedély elvonása felett is határozni lehetne. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 1338. számú határozata, B. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának f. évi február hó 29-én 15. kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a gy— i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú itélet megváltoztatásával P. J. Gy. d—i lakos, vadkannak, a jogos szerzést tanusitó igazolvány nélkül való vásárlása által elkövetett, a 83919/1895. számú belügyminiszteri rendeletbe ütköző kihágás miatt, a 92672/1895. számú belügyminiszteri körrendelet alapján 75 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még 8 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, végül az elsőfokú itélet azon rendelkezése, mely szerint vádlott vadászati joga 3 évre felfüggesztetett, megsemmisíttetett s az elsőfokú hatóság e tekintetben külön közigazgatási uton teendő intézkedésre utasíttatott: az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva helybenhagyatik. Vadászati kihágások elkövetőire nézve a visszaesés az 1883. évi XXIII. t.-cz 36. §-ának c) pontja értelmében nem 2, hanem 3 éven belül számítandó be. A m. kir. belügyminiszternek 1894. évi 2607/kih. számú határozata, S. város közönségéhez. — A város tanácsának 1894. évi május hó 26-án 85/kih. sz. alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú itélet megváltoztatásával M. Gy. b—i lakos, napszámos, idegen területen a vadászati jogbérlő engedélye nélkül tiltott eszközökkel való vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján 150- 150 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében összesen 30 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, J. J. a—i lakos pedig űgyanezen kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentetett, M. Gy. marasztalt és S. L. s—i lakos vadászati jogbérlő közbetett felebbezése folytán felülvizsgáltatván indokainál fogva helybenhagyatik, mert az 1883. évi XXIII. t.-cz. 36. §-ának c) pontja szerint az elmarasztalás joghatálya 3 év alatt megszűnik; vádlott 1890. évben büntettetvén megelőzőleg vadászati kihágás miatt, ezen körülmény tehát reá nézve ez idő szerint az 1883. évi XX. t.-cz. 33. §-ának alkalmazására indokul nem szolgálhat.