Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések

- 78 — A vadászati törvény 31. §-a alapján egyes vadak elejtése miatt kiszabott pénzbüntetések, ha több tettes van, megoszthatók. A belügyminiszternek 1894. évi 1758/kih. szám alatt hozott határozata, N. város közönségéhez. — A város tanácsának 1893. évi augusztus hó 11-én 11424. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával B. J., M. J„ B. J. és G. J. p—i lakosok vadak fiának elfogása és tiltott időben őznek vásárlása és eladása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 30. és 31 §§-ai alapján egyenkint 20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 2 napi elzárásban továbbá az eljárási és felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el; az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, minősítő részében oly módosítással hagyatik helyben, hogy panaszlottaknak azon cselekménye, mely szerint 10 napos őztehenet május hó 11-én, tehát az 1883. évi XX. t.-cz. 9. §-ának b) pontja értelmében tiltott időben vettek, illetve eladtak, az emiitett törvényszakasznak egyedül 31. §-ába ütközik; büntető részében ellenben akként változtattatik meg, hogy miután panaszlottak az eladást közösen eszközölték, az utóbb idézett törvényszakasz értelmében kiszabandó 20 frt pénzbüntetés a 4 vádlott között megosztandó és személyenkint 5 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban marasztaltatnak el, mig a vadak fiának elfogása által elkövetett és terhükre rótt kihágás vádja alól tényálladék hiányában felmentetnek. Bár az orvvadászat a vadászterület tulajdonosa, illetve bérlőjének panaszára indítandó kihágást képez, a vádlottakra kiszabott pénzbüntetések fele része nem nevezetteket, hanem a feljelentöt illeti meg. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 1359. számú határozata, A. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának f. évi február hó 28-án 46 kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a b—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet kiegészítésével: L. F. és F. B. b—i lakosok, idegen vadászterületen engedély nélkül elkövetett vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján — felerészben az illető község szegényalapját, másik fele részben panaszos S. V. vadászterületi jogbérlőt illető — 20—20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2—-2 napi elzárásban, továbbá 3 frt eljárási és a felmerülhető tartási költség megfizetésében marasztaltattak el, a g—i m. kir. erdőgondnokság, mint feljelentő által a péhzbüntetés hovaforditása iránt közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: nem felebbezett részének