Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2
IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések
71 igazgatósághoz áttétetni rendeltettek, az elmarasztaltak által kőzhetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik és szabályszerű uj tárgyalás megtartása és a kifejlendőkhöz képest uj elsőfokú ítélet hozatala rendeltetik el; mert a tárgyalási iratokból nem derül ki, hogy panaszosként szereplő kir. erdőgondnokság a bérbeadott területen elkövetett vadászati kihágások czéljából bérlő gr. A. T. mellett az id. törvényezik 26. §. rendelkezésénél fogva panaszemelési joggal birna: jogosult panasz nélkül pedig panaszlottak ellen eljárás helyet nem foghat; nem lett továbbá tárgyalás során megállapítva, hogy Z. S. kir. járásbirónak oly körű vadászati jog lett engedményezve, melynek alapján nemcsak maga vadászhatott a kérdéses alkalommal, hanem a vadászásra másokat is meghívhatott; miután a bemutatott s minden hiteles adatot nélkülöző levél-másolat nem fogadható el bizonyítékul, de másrészről az engedményezés körére nézve tájékozást éppenséggel nem nyújt; minthogy tehát a panaszemelési jogosultság tisztázása majd ennek megtörténte után Z. kir. járásbiró orvvadászati jogosultsága, illetőleg az engedményezett jogosultság körének törvényszerű megállapítása nélkül az ügy el nem bírálható, az Ítéleteknek az Elj. szab. 79. §-a értelmében való feloldásával uj tárgyalást és a kideritendőkhöz képest uj elsőfokú Ítélet hozatalát kellett elrendelnem. Ha valamely község kifejezetten a volt úrbéresek tulajdonát képező területen való vadászati jogot adja bérbe, a községi birtok egyéb részén a haszonbérbevevöt nem illeti meg a vadászás joga, illetve az utóbbi területen más által elkövetett vadászás miatt nem emelhet panaszt a kihágási eljárás folyamatba tételére. A m. kir. belügyminiszternek 1893. évi 3678/kih. sz. a. kelt határozata, Ny. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának 1893. évi február 3-án 628/92. kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint az é—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú felmentő Ítélet megváltoztatásával 11. V. nagysurányi lakos ismételten elkövetett jogtalan vadászat miatt 1883. évi XX. t.-cz. 26. g-a alapján 25 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá az elejtett 13 drb nyúlért 13 frt kártérítésben, 24 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, panaszlók: báró R. S. és Gy. az ügyvédi képviscltetésük folytán felmerült költségek megtérítésére irányuló igényükkel elutasittattak; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztatik s az elsőfokú Ítélet, mely szerint vádlott H. V. az ellene emelt vadászati kihágás vádja és ogkövetkezményei alól felmentetett, illetőleg b. R. S. és