Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések

70 — is megbízott B. Gy. városi csősznek a vadászati törvény 40. §-a értelmében bizonyító erővel biró azon vallomása, hogy panaszlottakat a megyei útról letérve egy káposztaföldön vizsla kíséretében egy bot, illetve «Flober» fegyverrel lövöldözésen tetten érte, tekintettel arra, hogy a szakértők véleménye szerint habár az emiitett fegyverek nem is alkalmasak egyenesen a vadászatra, de azokkal vadat lőni mégis lehet; tekintettel továbbá arra, hogy vádlottak azon védekezése, miszerint czéllövészet végett vitték magukkal a fegyvereket, puszta állításukon kivül bizonyítva mivel sincs, sőt a káposztaföldre történt letérésük az országútról és ott időzésük a vadászás czélja mellett szól, mivel az emiitett helynél czéllövészetre bizonyára alkalmasabb hely is kínálkozott volna utjokban, a vadászás elkövetését megállapítja, miért is panaszlottakat, minthogy idegen területen is tiltott időben vadásztak és idegen vadászterületre magukkal kutyát is vittek, az idézett törvényszakaszokba ütköző kihágásokban vétkeseknek kimondani és tekintettel büntetlen előéletükre, a fentebb megállapított büntetésekben marasztalni és ezen marasztaló itélet folyományaként a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az iratoknak a pénzügyigazgatósághoz való áttételét is elrendelni kellett. A vadászterületet bérbeadó kir. kincstár képviseletében az erdőgondnokság panaszára a bérbeadott területen vadászok engedély nélkül elkövetett vadászás miatt az esetben büntethetők meg, ha az erdögondnokság is fentartotta panaszemelési jogát; ellenkező esetben egyedül a haszonbérlő feljelentésére hozható marasztaló itélet. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 2643. sz. határozata, T. A. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának folyó évi május hó 18-án 55. ldh. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a t—i járás szolgabirája által hozott elsőfokú itélet helybenhagyásával I. r. v. B. J. m. kir. adópénztáros, II. r. v. B. Gy. m. kir. erdőőr, III. r. v. F. A., IV. r. v. F. T. kereskedő és birtokos a - i lakosok, V. r. v. B. J. luj V. földmives, VI. r. v. B. J. luj J. m. kir. erdőőr, sz—i lakosok és VII. r. v. t. F. t—i lakos idegen vadászterületen engedély nélküli vadászás miatt az 1883. évi XX-ik t.-cz. 26. §-a alapján I., III. és IV. r. vádlottak egyenként 25 frt, II. r. v. 35 frt, V., VI. és VII. r. vádlottak egyenként 3 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében I., III. és IV. r. vádlottak egyenként 3 napi, II. r. v. 4 napi, V., VI. és VII. r. panaszlottak egyenként 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el és az iratok a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az illetékes kir. pénzügy-