Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

— 22 — alatt hozott határozatát, melylyel a czim Sz. község vadászterületének albérbe adása iránt Cs. M. gy—i lakos, mint albérbe add és Cs. J. és Z. F. ugyanottani lakosok, mint albérbe vevők között létrejött szerződéstől a jóváhagyást megtagadta, Cs. J. és Z. F. felebbezése folytán felülvizsgálván, az 1886. évi XXI. törvényczikk 10. §-a alapján megsemmisítem és a közigazgatási hatóságot ez ügyben illetéktelennek jelentem ki. Mert az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §-a, mely a község által kötött bérszerződéseket felsőbb jóváhagyástól teszi függővé és albérlő között kötött szerződések tekintetében ily megszorítást nem tartalmaz. De erre az idézett törvény által elérni kivánt czél t. i. egyfelől a községek anyagi érdekeinek megóvása, másfelől a vadászat törvényszerű gyakorlatának biztosítása szempontjából szükség nincsen. Mert: 1. önként értetődik, hogy a községgel szemben elvállalt kötelességek tekintetében minden körülmények között a főbérlő marad felelős ; 2. a bérszerződésben gondoskodni lehet arról, hogy az albérletbe adás. egyáltalán kizárassék, esetleg a bérszerződés határozmányainak keretén belül engedtessék meg és arról, hogy a szerződés azon esetre, ha a bérlő vadászatra nem jogosultnak engedélyt adna a vadászatra, megszűntnek tekintessék. A szőnyegen levő albérleti szerződésnek bíróság előtt leendő érvénytelenítése iránti joglépésck megindítása iránt sem adhatok utasítást, mert e tekintetben éppen az ellenkezője áll azon felfogásnak, mely czimed felebbezett határozatában kifejezésre talált, mert a fennálló jogelvek szerint az albérlet feltétlenül megengedettnek tekintendő, hacsak az a szerződésben határozottan kizárva nem lett. Habár azonban az előadottak szerint a szőnyegen levő esetben a közigazgatási hatóságnak nem áll módjában az albérleti szerződést hatálytalanítani, mivel magában véve az, ha az illető a vadászterület tulajdonosától vagy bérlőjétől engedélyt eszközöl ki, még legkevésbbé sem jogosítja fel a vadászat gyakorlására, ha az arra nézve a törvényben előirt kellékeknek birtokában nincs, az albérlők egyike pedig olyannak jelentetik, mint a ki vadászjegygyei nem bir, az 1883. évi XX. t.-cz. 39. §-ában érintett közegek utján gyakoroljon szoros felügyeletet az iránt, hogy az illető albérlő mindaddig, mig vadászjegyet magának ki nem eszközölt, a vadászattól tartózkodjék, jövőre nézve pedig intézkedjék, hogy a községi vadászterületek bérbeadásánál a bérszerződésekben az előadottaknak megfelelő kikötések felvétessenek. Ha a vadászatbérlö a szerződést oly módon akarja másra ruházni, hogy az a bérbeadó községre is hatálylyal bírjon, a községi képviselőtestület hozzájárulásával kell az alispán jóváhagyását kieszközölni. A m. kir. Curia polgári osztályának 1894. évi 99371/893 sz alatt hozott határozata. — Ügyállás : K. János ellen Hlobuka köz-