Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

VI. Vegyesek és általános tudnivalók.

ellenében megállapított pénzbüntetésre elsőrendű vádlott kezessége is — az idézett t.-czikk 35. §-a értelmében — kimondatott; végül a befogott őz a községi szegényalap javára, a törvény 31. §-a értelmében elkoboztatni rendeltetett, ifj. K. J. vadászatjogbérlő s megnevezett elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik s vádlottak a terhükre rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetnek s az őz K. J. birtokában hagyatni rendeltetik; mert a kérdéses őz K. J. vadászati jogbérlő vadászterületén, megbízottjának meghagyásából, tenyésztési czélból fogatott el, tenyésztés czéljaira pedig a befogás — az 1883. évi XX. t.-czikk 15. §-nak végpontja értelmében —• a vadászat tulajdonosai, bérlői vagy azok szakértő megbízottja részére meg van engedve: miből önként következik, hogy az illető jogosított vadállományát és annak fejlesztését nemcsak a vadászati időben és uton, de tilalmi időben is — ekkor azonban a vadászati ut mellőzésével — tetszése szerint szabályozhatja. tassanak, hanem a szomszéd területek birtokosai és bérlői is megkárosittassanak; sőt ellenkezőleg mind a két intézkedés egyenesen a hazai vadállomány emelése szempontjából a vadtenyésztés érdekében tétetett: minélfogva az ilyen közveszélyes üzérkedésnek, minthogy azt a hazai vadtenyésztés érdekeibe ütközőnek kell jeleznünk, mihamarább leendő beszüntetésére kötelességünk törekedni. A vadászterületek birtokosaival szemben, a kiknek a törvény az által, hogy a vadászatot a földtulajdon tartozékának kijelentette s e tekintetben szabad rendelkezési jogot biztosított: nem kívánatos ezen jogot korlátozni, minthogy feltételezhető, miszerint saját jól felfogott érdeküket szem előtt tartva, a vadállomány szándékos és teljes kipusztítására — még ha nem fektetnek is súlyt a vadászat intensivebb tenyésztésére — soha sem fognak törekedni s bérlőiknek azt sohasem fogják megengedni. Más szempont alá esnek azonban a községi területek vadászat-bérlői, a kiket a jelen viszonyok közt — hézagosak lévén e tekintetben a vadászati törvény intézkedései, — sem a vadászati törvény alapján, sem administrativ uton az ilyen közveszélyes üzérkedéstől eltiltani s őket abban megakadályozni nem lehet, habár — mint már említeni bátorkodtunk — az ilyen üzérkedés által a községek egyik éppen meg nem vetendő jövedelmi forrása merittetik ki s tétetik értéktelenné s igy a közvagyon megkárosításáról van szó. A törvény intenczióit érvényesíteni hivatott legmagasabb forumhoz fordulunk ebben az ügyben, a midőn Nagyméltóságodat tiszteletteljesen felkérjük, méltóztassék az összes törvényhatóságokhoz intézendő körrendeletben az élő vadakkal való efféle üzérkedéseket betiltani s elrendelni, hogy élő vadaknak külföldre való szállítása csakis a m. kir. földmivelésügyi minisztérium engedélyével legyen jövőre eszközölhető, a vármegye alispánjának véleményezésével előterjesztendő kérvény alapján, melyhez azon esetben, midőn a szállítási engedély a vadászati jogbérlő által kérelmeztetik, az illető vadászterület tulajdonosának erre vonatkozó nyilatkozata is csatolandó legyen. — Következnek az aláírások: elnök és titkár. (Ezen felterjesztésre vonatkozólag, a min. határozata az O. m. v. védegylettel még nem közöltetett.) Szeri.