Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Fegyver- és vadászati adó birság- és illeték ügyek

— 81 — összes uradalmi erdőkben vadászati jegy nélkül vadászhatik, — mégis mivel az uradalomnak Kocs községben, melynek határában nevezett főerdész 1886. évi deczember hóban vadászott — erdeje nincsen, a főerdész e minőségben a mezőgazdaságilag müveit vadászterületen alkalmazva nem lehet, és igy az 1883. évi XXIII t. cz. 42. §-a d) pontjában körülirt vadászati adójövedéki kihágást követte el. — Tekintettel azonban arra, bogy a vadászatról szélé 1883. évi XX t cz 2. §-ban foglalt batározmánv szerint, saját földbirtokán a tulajdonos vagy az, a kinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot az ebben a törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, nem szenved kétséget, hogy a földtulajdonos gróf Esterházy Miklósnak a felterjesztett tárgy iratokhoz csatolt bizonyítványa szerint a kocsi-i körvadászat eszközlésére utasítást nyert főerdésznek teljes joga volt ebben a vadászatban résztvenni, illetve ezt a vadászatot vezetni, és pedig a vadászati adó lerovása nélkül, mert a midőn az erdőtörvényről szóló 1879 évi XXXI. t. cz. 37 §-a értelmében az erdőőr, a vadászatra való felügyeletet is gyakorolhatja, önként értetik, hogy ez a gyakorlat a főerdészt annál inkább illeti meg ; oly törvényes intézkedés pedig, mely szerint a vadászatra való felügyelet csakis erdőterületen gyakoroltathatik a felesketett erdő tisztek által, nem létezik, de nem is létezhetik, a mennyiben a földtulajdonos jogainak ily irányban való korlátozásának jogi alapja alig lehet. E felfogás mellett határozottan szól az 1883. évi XXIII. t. cz. 6. §-a é) pontja is, mely szerint a hatóságilag felesketett erdőtisztek és erdőőrök vadászati adó fizetése nélkül azon vadászterületen, melyen alkalmazva vannak, a vadászterület tulajdonosának engedelme mellett vadászhatnak, már pedig Má'nr Károly főerdész a felterjesztett tárgyiratok sze rint, az uradalmi egész vadászterületen lévén alkalmazva, tőle e részben a vadászati adómentességet megtagadni nem lehet, és azért reá az idézett törvény 42 §-nak d) pontja nem alkalmazható. — De fel kellett menteni a vádászati adójövedéki bírság terhe alól a fentebb nevezett többi erdőtiszteket, illetve erdőőröket is, mert habár azok a tárgyiratokhoz csatolt eskülevelek szerint a kocsi-i határon kivül eső erdők feletti felügyelettel vannak megbízva, vadászatuk adóköteles voltát az idézett 42. §. rendelkezéséből megállapitani még sem lehet, a mennyiben a törvény szövegezése szerint inkább csak az esetben volnának vadászati adó fizetésére kötelezhetők, a midőn más vadászterületen, a területtulajdonos engedelme nélkül vadásznának; ez a körülmény pedig a jelen esetben nem forog ten. — A törvény egyébiránt oly rendelkezést, mely a vadászterület tulajdonosának nem engedné meg azt a jogot, hogy a bizonyos erdő vagy vadászterületen közvetlenül alkalmazott erdőtisztet vagy őrt más vadászterületen való vadászatra alkalmilag alkalmazhassa vadászati adó fizetése nélkül, 6