Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

— 47 — Vadászati kihágási ügyben, a törvény rendelkezéseinek mellőzésével megszabott (enyhe) büntetés, az eljáró tisztviselő elmarasztalását vonhatja maga után. Ily értelemben határozott Budapest főváros fegyelmi választmánya, az 1888. évi november hó folyamán megtartott ülésében, a következő érdekes esetből kifolyólag : Az 1886-ík évi január 29-én egy rendőr letartóztatta Czuczor Bálintné szalk sz.-mártoni lakosnőt, mert nála 45 darab fogoly-madarat talált. A VIII. ker. kapitányság ezért őt 2 frt pénzbirságra, vagy ennek meg nem fizetése esetén 12 órai elzárásra itélte. A pénzügyigazgatóság kérdést intézvén a főkapitánysághoz az iránt, vájjon Czuczor Bálintné ellen vadászati kihágást czimén történt-e meg az eljárás, — kiderült, hogy U. N. ker. kapitány a nőt a hatályon kivül levő törvény alapján itélte el. A főkapitány U. N. eljárásában a botrányossággal határos törvény nem ismerést látván, őt ez ügyre nézve felelősségre vonta s a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat megkezdődött. A M. r. tanácsos által az eljárás befejezte után hozott határozat akként hangzik, hogy U. N. ker. kapitány, mint a kinek Czuczor Bálintnét az uj vadá szati törvény alapján 135 frtnyi pénzbirságra kellett volna Ítélni, azonban a régi törvény szerint csak 2 frtra itélte, — továbbá B. A. rend. fogalmazó, a ki a tárgyalási jegyzőkönyvet elmulasztotta fölvenni : mindketten roszalásra itélendők, kötelesek lévén egyetemlegesen a hiányzó 133 frtnak 15 nap alatt leendő befizetésére. Ez első fokú itélet ellen mindkét fél fölebbezett. A fentebb emiitett tárgyalás alkalmával a fegyelmi választmány az első fokú itélet ama részét, a mely szerint ugy U. N. ker. kapitány, mint B. A. rendőr fogalmazó roszalásra ítéltettek helybenhagyta és U. N. ker. kapitányt az okozott kár megtérítésére is kötelezte. * A országban honos vadaknak tilalmi időben való behozása és árulása azon esetben is kihágást képez, ha a behozatal és az árulás idejében azon vadra nézve külföldön tilalmi idő nem állott fenn ; az országban nem honos vadaknak az itteni tilalmi idő alatti behozatala és árulása azonban kihágásnak nem minősíthető. Ily értelemben határozott a belügyminiszter, Budapest fővá ros rendőrkapitányához, az 1886. évi 1658(kih. szám alatt intézett rendeletében. * * * Ugyancsak a fenti ügylen, hogy t. i. a külföldön lőtt