Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

— 44 — Ezen szakasz összevágó értelmezése szerint a hatóságilag felesketett erdőtisztek azon vadászterületen, melyen alkalmazva vannak, a vadászterület tulajdonosa illetőleg bérlőjének engedelme mellett vadászati fegyvert használhatnak, azzal vadászhatnak s csak más vadászterületeken kötelesek vadászati adó fizetésére. A más terület megkülönböztetés alatt tehát a törvény oly vadászterületet ért, melyen a vadászati jognak sem tulajdona, sem bérlete nem azon személyé, kinek szolgálatában az illető erdőtiszt áll." Ugyan e kérdésre, ugyancsak a „Közigazgatás" cz. lap, az 1888 évi 32-ik számában, következőleg nyilatkozik: „A vadak gondozására és a vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek, valamint a felesketett erdőőrök fegyverei az 1883. évi XXIII. t.-cz. 6 §-a vonatkozó pontjai értelmében ki vannak véve a vadászati adó alól, és az, hogy ilyen vadászati jegyadómentes fegyverekkel az erdőőrök a gondozásukra és őrzésükre bizott vadászterületeken vadászhassanak, a belügyminiszternek egy előfordult eset alkalmából 1886. évi 30202. sz. alatt Temesvármegye alispánjához kibocsátott rendelete*) szerint nem esik észrevétel alá Idegen vadászterületen azonban vadászati jegy adómentes fegyverükkel még a bérlő vagy tulajdonos engedélyével sem vadászhatnak." * * * A ki tiltott időben s idegen vadászterületen hasznos vadat lő, kétrendbeli kihágást követ el s mindkét rendbeli kihágásban vétkesnek mondandó ki. © Ily értelemben határozott a m kir. belügyminiszter 1885 évi 2210/kih. sz. a. Hajdumegye közönségéhez intézett következő rendeletében : „A megye alispánjának f. é. jun. hó 2-án 3442. sz. alatt kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a b.-nánási rendőrkapitány által hozott első fokú Ítéletnek megváltoztatásával M. Gábor k-nánási lakos azon kihágás miatt, hogy tilos időben hasznos vadat lőtt, az 1883. évi XX. t. cz. 31. §-a alapján 3 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban s 3—3 frt kártérítési összegnek megfizetésében marasztaltatott el, elmarasztalt félnek és panaszlóknak közbevetett felebbezése folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s vádlott a fentebb idézett törvényczikk 26. s 29. g-ába ütköző két rendbeli kihágásban mondatik ki vétkesnek, s e miatt első sorban idézett 26. §. alapján 10 frt pénzbüntetésben, esetleg 1 napi elzárásban s az okozott kár mérvéhez képest 2 frtnyi kártérítési összegnek megfizetésében, a másod helyen *) Az itt idézett 1886. évi 30202 sz. belügymin. rendeletet 1. az előző oldalon. A szerk. 1