Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

— 43 — jegyeztetik, hogy az idézett törvényczikk 37 §-a értelmében a 10 frt pénzbüntetés 1 napi elzárásra lesz átváltoztatandó." * Á vadak gondozására és a vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek a törvény által vadászati jegyadómentesnek nyilvánított fegyverükkel, a gondozásukra bizott területeken az 1883 évi XX. t.-cz. határozmányainak szem előtt tartásával vadászhatnak és ez által vadászati kihágást nem követnek el. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Temesmegye alispánjához 1886 évi 30202 sz. alatt intézett következő rendeletében : — „Schäffer Dániel plositzi vadászati bérlőnek a m. é. október havában, f. évi márczius és május hónapokban közvetlenül hozzám benyújtott folyamodványait, melyekben felvilágosítást kér a felől, hogy szemben az 1883 XXIII. t -cz. 6. §. c.) pontjában foglalt ama rendelkezéssel, mely szerint a vadászati adó alól a vadak gondozására és a vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek kivétetnek, — köteles-e ő mint a községi vadászterület bérlője, a szóban levő megbízatásban eljáró cselédjeit a fegyveradóigazolványon kivül még vadászati jegygyei is ellátni: a (czimed) által f. évi május hó 22-én 12125 sz. alatt tett jelentéssel bemutatóit ügyiratokkal együtt oly kijelentéssel küldöm meg folyamodó értesítése végett (czimednek), miszerint az, hogy a vadak gondozására és vadászterületek őrzésére alkalmazott cselédek a fentebb idézett törvényszakasz által vadászatijegy-adómentesnek nyilvánított fegyverükkel a gondozásukra és őrzésükre bizott vadászterületeken vadászhassanak, a vadászatról szóló 1883 évi XX. t. cz. liatározmányainak szem előtt tartása mellett észrevétel alá nem esik ugyan, de az, hogy az illetők, a vadászterület tulajdonosához vagy bérlőjéhez, az 1883 XX. t-cz. 6 §-a c.) pontjában meghatározott viszonyok szerint állanak, minden kétséget kizáró módon igazolandó." * Azon urasági, hatóságilag felesketett erdőtiszt, kinek ura, a mellett, hogy a községben nagy kiterjedésű erdővel bir, egyszersmind bérli a községbeli egyesek birtokán a vadászati jogot is, a bérleti területen, vadászati adó fizetése nélkül gyakorolhatja-e a vadászatot? E kérd esre, a „Magyar Közigazgatas" 1887 evi 19-ik szamában következőleg felel: — E kérdésre nézve az 1883 évi XXIII. t,-cz. 6. ^-ának utolsó bekezdése határozott feleletet ad.