Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

— 42 — figyelembe nem vétethetett, mert nekik megakadályozniok kellett volna azt, hogy a vadászatot mások jogsérelmével űzzék. — Hisz, ha a vádlottak mentsége elfogadtatnék, eljárásuk szerint ugyanis : a vadakat a szomszédos vadászterületre hajtók segélyé­vel átterelve, a legkönnyebb módon volna egyes, esetleg gonddal fejlesztett idegen vadállományban részesedni ; ez a törvény egye­nes kijátszása volna. Marasztalandók voltak tehát M. M. és M. F., mert idegen vadászterületen hajtottak; K F., 0. M., K. J. és Cs. B. pedig, mert hajtóikat az idegen vadászterületen való hajtástól vissza nem tartották ; előbbiek, mint a kihágás tényle­ges elkövetői (tettesei), utóbbiak, mint a tiltott cselekmény oko­zói (a kihágás szerzői)', mely utóbbiakat az előbbiekre, mint (va­dász-) segédekre kiszabott pénzbüntetésekért az 1883. évi XX. t.-cz 26. §-a értelmében felelőssé tenni kellett. Ügyvédi dij, mint­hogy az ügyvéd által való képviseltetés kötelezve nincs, meg nem állapittatik, az e czimen igényelt dijak kiegyenlítése a szabad egyezkedésnek hagyatik fenn ; panaszos részére azonbannapi és fuvardíj megállapitandónak találtatott, mitsem változtatván a dolgon az, hogy magát a tárgyaláson képviseltette." * * * A cselédei által elkövetett vadászati kihágásért a gazda nem vonható felelősségre, ha a cselédeket segédekíil nem használta s velük nem vadászott. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Torda­Aranyosvármegye közönségéhez 1886. évi január hó 11-én 38 szám alatt intézett következő rendeletében: „A vármegye alis­pánjának mult évi október hó 17-én 165. szám alatt kelt másod­fokú ítélete, mely szerint a tordai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával S. A., M J., G M, K. L. til­tott időbeni vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 29 §-a alap­ján egyenként 10—10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés eseté­ben 2—2 napi elzárásban, továbbá K. G. M. egy nyúlnak meg lövése miatt ugyanazon törvényezikk 31. §-a alapján 3 frt pénz­büntetésben nem fizethetés esetén még 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, végre pedig tekintettel arra, hogy a nevezettek S A. kivételével báró J—a A—r cselédei voltak, ezeknek fizetés képtelensége ese­tén a kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a nevezett báró köte­leztetett; báró J—a A—r részéről közbe tett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, nem felebbezett részének érintetlenül hagyásá­val báró J—a A—rra vonatkozó rész megváltoztattatik és neve­zett fölmentetik: mert ő nem vadászott, cselédeit segédekül nem használta, következőleg a cseledeire kiszabott büntetésért az idé­zett szakasz értelmében nem tartozik felelősséggel; továbbá meg-

Next

/
Thumbnails
Contents