Euboiai történet vagy a vadász , Dion Chrysostomos 7. beszéde / görögből fordította Vajda károly. Fehértemplom, Wunder Gyula, 1896. / Sz.Zs. 1705

8 Dion Chrysostomos : Enboiai történet. a városba, akár a faluba hívta volna ; azért nagy gonddal megerősítek kis viskójukat) sűrűbbre rakták a czölöpöket gazdaságuk udvara körül s tovább is itt tölték a rossz időjárást, folytatván földjük mívelését. Télen még könnyebb 19. volt vadászniok; a vadnyomok szembetűnőbbek s jobban nyomódnak be a nyirkos talajba; a hó csillogó fényével még jobban megsegít: szóval nem kerül sok fáradságba a keresés, mert a nyomok az embert szinte egyenesen az állat felé viszik, mely mintegy megdermedten várja a vadászt. Így még a nyulakat és zergéket vagy őzüket is könnyen meglephetni éjjeli tanyáikon. 20. Két barátunk tehát ilykép telepedett le új tartózkodó helyén, minthogy azon idő szerint nem kivántak máshol lenni. Itt jegyezték el mindegyikünket egymás leányaival, itt haltak meg mindketten csak a mult évben. Azt mondják, hogy jó sokáig éltek, de azért még olyan erősek és virgonczak voltak, mint a íiatal emberek. Édes anyám egymaga él még ma. 21. Pajtásom még sohasem ment a városba, jóllehet ötven év nyomja vállait. Magam is csak kétszer mentem oda eddigelé: első ízben apámmal voltam ott, még gyermek valék s még mienk a csorda. Másodszor akkor, midőn