Euboiai történet vagy a vadász , Dion Chrysostomos 7. beszéde / görögből fordította Vajda károly. Fehértemplom, Wunder Gyula, 1896. / Sz.Zs. 1705
7 Dion Ohrysostomos : Eii boia ; történőt. ságaikat, mert az ott legelő marhák ganaja trágyázta. Minthogy azonban ökreik kevesebb foglalkozást adtak, majd magukban, majd kutyákkal vadászatnak adták magukat. A marhákkal együtt hozott kutyáik közt volt kettő, melyek a nyájtól eltávoztak, és mivel pásztoraikat szem elől eltévesztették, a lakáshoz visszatértek. Ezek kisérték uraikat a vadászatra, aminthogy bármely más helyre is követték volna; midőn farkasokat pillantottak meg, egész végig üldözték, ott hagyván vadkant vagy szarvast; de még ha emberrel talál- 17. koztak is, akár reggel, akár este, mégis, mint afféle jófajta vadászkutyák, megállottak s ugattak, készen rávetni magukat, mintha embert kellene vadászniok. Megízleltették velők a vadkanok és szarvasok vérét s a leölt állatok húsát; végre annyira jutottak, hogy kenyér helyett csak hússal éltek, mohón rávetették magukat s minden más eledelt visszautasítottak. De még ha nem voltak is kiéhezve, üldözték prédájokat, bármilyen volt is az előttük feltűnő állat. Ilyen módon hozzá szokott szaglászó érzékök ahhoz, hogy bármely nyomot azonnal felismerjenek, és ökröket őrzőkből lassankint vadászujonczokká s később valóságos vadászkutyákká lettek. De íme közeledett a tél: a két barátnak Ití. Rem akadt semmiféle dolga, mely őket akár
