Euboiai történet vagy a vadász , Dion Chrysostomos 7. beszéde / görögből fordította Vajda károly. Fehértemplom, Wunder Gyula, 1896. / Sz.Zs. 1705

6 Dion Ohrysostomos: E

iiboia

; történőt. Mire megjött .a tél, lejöttünk a lapályra legelni, tartalékeleségünkkel együtt elég volt a legelök füve. Nyár beálltával «ismét a 14. hegyekre hajtottuk csordáinkat. Ott telepedtek le szüleink nyaranta. Jól is választották e helyet, mert lejtős talaján könnyű a víz lefolyása ; a völgy mély s sok árnyékot ad; közepén nem túlságosan rohamos patak folydogál, melyhez a legelésző ökrök s fiatal marhák minden nehézség nélkül közeledhetnek; vize bőséges és tiszta, inert közelfekvő forrásból ered; nyári szellőcske pedig állandóan üdítővé teszi a völgyet. Körülte kellemes, folyóvízzel öntözött erdők terülnek, melyekben nincs semmiféle bögöly sem más, ami a 15. marhák vesztét okozná. Van olt még nagyon szép és nagyszámú rét, hol helylyel - közzel magas, nyáron át bő gyümölcsű fák és tápláló nedvű növények díszlenek. Hetedhét ország határán túl is alig talál az ember hoz?á hasonlót. Minthogy ott minden egy helyen találkozott, apáink ott telepítették le csordáikat. Ott maradtak tehát kunyhóikban mindaddig, míg valami munkát vagy keresetet nem találtak; akkor egy kis terület termékeivel 10. táplálkoztak, melyet kunyhójukhoz egész közel míveltek s mely teljességgel kielégítette kíván-