Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

A vadászebek

A vizsla bevezetése 69 Kisebb erdei parczellákban hajtatásra a vizsla azért alkalmas, mert 1. a vad megtalálásában összes fajrokonait felülmúlja, mert jó szaglási képességénél fogva nem kénytelen a földön szimatolva a friss nyomot keresni s a nyomot nemcsak harmatban, esó' után és ködös időben képes tartani, hanem magasan keresve messziről, sokkal messzibbről megérzi a vadat, mint bármely más fajta; 2. gazdájától túlságos messze nem távozik s ha a vadász érti a dolgát, ha nem megy egyenes irányban, hanem majd jobbra, majd balra fordul, ha ismeri a vad kedvencz tartózkodási helyeit, akkor biztos lehet, hogy a kéthárom szorgalmas vizslával lekerestetett helyen vad nem maradt el, mig a más fajta ebek meggondolatlanul ide-oda futkosva a vadat könnyen elhagyhatják ; 3. több a kitartása, mert a vadat csak rövidebb ideig hajtja, mig a kopók rendesen már az első hajtás után kimerülve térnek vissza; a tacskók pedig a magas avarfűben vagy nagy hóban annál hamarább elfáradnak minél alacsonyabb testalkatúak; 4. a vizsla a szomszédos területeket sohase nyugtalanítja, mert akár a vezetője, akár egy más puskás visszafüttyentheti, mihelyt közelébe jön vagy oly vadat űz, mit lőni nem szabad, mig más kevésbbé engedelmes ebet hasonló esetben nem lehet visszatartani; 5. végre ha a vadat megfogja — és ez a legnagyobb s elvitá'zhatatlan érdeme — nem kezdi ki, hanem inkább ha elbírja, sértetlenül elhozza gazdájának, mig másfajta kajtászebekkel vadászva, nagyon kevés kivétellel el lehetünk készülve arra, hogy minden vadat, mi nem a tűzben esett össze, ha nincs senki közelükben kikezdik s többé-kevésbbé hasznavehetetlenné teszik. Nálunk Magyarországban az utolsó évtizedekben a vadászat terén létrejött előnyös és örvendetes változás következtében a vadászat módja is lényegesen változott, A kopózás, mely a vad szaporodásának megölője, a rendezett vadászterületeken majdnem egészen megszűnt s még csakis ott van értelme és engedhető meg, hol a rendkívüli terepviszonyok s az erdőségek nagy kiterjedése folytán a vadászat kopók nélkül majdnem teljesen lehetetlen. A ki hazánk vadászati viszonyait csak három évtized óta figyelemmel kiséri, annak nem kerülhette el a figyelmét, hogy az ország egyes területein a hasznos vad rohamosan szaporodik, viszont más helyeken, hol még harmincz év előtt a legszebb őzállomány volt, ott ma hírmondót is alig találni. A változás okai között nem lényegtelen szerepe van a kopónak, illetve a kopózásnak. Ott hol a vad szaporodik, a kopó eltűnt, ott pedig hol a kopózást űzik, ott a vad pusztult el, mert mig az ötvenes és hatvanas években csak kevés kiváltságos egyén űzhette ós gyakorolta a vadászatot, most boldog-boldogtalan, hivatott ós nem hivatott, megengedett és a legtöbb meg nem engedett módon pusztítja a még megmaradt kevés vadat. A legtöbb helyen, hol a vadászat szakavatott kezekben van s hol a hajtóebeket nélkülözni nem lehet, a kopókat, a vadat kevésbbé zavaró hajtóebek, a tacskók váltották fel. Ezeknek részben nagy előnyük, hogy nem sebesek