Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

A fogoly

Természetrajz 4 531 » Habár nem volt soha alkalmam vándorfoglyokat láthatni, pedig figyelmes észlelő vagyok, nincs okom az ön által felhozott észleletek valódiságában kételkedni; és ha merésznek tűnhetik föl oly jelenség magyarázatába bocsátkozni, mit magam nem észleltem, még sem hallgathatok el egy pár megjegyzést. Azon madárfajok, melyeknek táplálékát növényi anyagok mellett férgek, rovarok stb. képezik, ez utóbbiakat rendesen jobban kedvelik. Ezt az előszeretetet az állati táplálék iránt a házi tyúkoknál lehet észlelni, melyekről tudjuk, mily buzgósággal kapargálnak a különböző férgek után. Évekkel ezelőtt 14 darab fogolytojást, melyet a mezőről hoztak be, egy házi tyúkkal költettem ki s a tojásból kikelt fiatal csibéket hangyatojással etettem, mi oly jól sikerült, hogy a 14 közül egyetlen egy pusztult el; ilyen eredményt más táplálékkal alig érhettem volna el. Ezen etetési módnak azonban az volt a természetes következménye, hogy midőn már szinesedni kezdettek, alig tudtam szemre szoktatni. Ebből következtetem a foglyok nagy előszeretetét az állati táplálék iránt. Az utóbbi időben mindenfelé mutatkozik a hajlam, a vadat gazdasági szempontból kártékonynak tekinteni; ezen nézettel szemben Gloger tanár nem csekély érdemet szerzett, midőn kimutatta, hogy a foglyok a gazdaságnak nem kárt, hanem az apró, fekete csigák pusztítása által, igen nagy hasznot hajtanak. Különben ön is utalt arra, hogy ha a foglyok az apró, kövér csigákkal táplálkoznak, rendkívül nehezek és kövérek lesznek. Ha tehát azon ismeretes jelenségből, hogy ahol az egerek nagy számban mutatkoznak, ott az egerészölyvek is nagy mennyiségben jelentkeznek, következtetni lehet, akkor a vándor foglyok jelensége is magyarázható. Ugyanis azt hiszem, hogy ha valamely vidéken a meztelen csigák, más rovarok és férgek nagyobb mennyiségben lépnek fel, míg a szomszédos vidékeken hiányzanak, akkor akárhány csapat fogoly felhagy a helyhez kötött élettel és kóborlásra adja magát. Ebből magyarázható egyes seregeknek megjelenése bizonyos helyeken; mi azonban nézetem szerint, nem szokott gyakran előfordulni, mert a foglyok ezen kedvencz eledelének rendíkvüli elszaporodása ritkán fordul elő Az ilyen vándorfoglyok vadsága és félénksége is könnyen magyarázható. Minél jobb húsban van a fogoly, annál jobban képes repülni; azonkívül az olyan vad, mely nem szokta meg a vándorlást, az idegen területen sokkal félénkebb, mint a megszokott helyén. Ezek a vándorfoglyok pedig olyanoknak tekinthetők, melyek csak rendkívüli körülmények folytán hagyják el állandó helyüket. Az okkal elesik az okozat is s mihelyt beáll a kedvencz táplálék hiánya, az összeverődött seregek szétszakadoznak csapatokra s régi tanyájukra visszatérnek. A vándorfogl}

Tok jelensége, nézetem szerint, csakis az őszi idényre szorítkozhatik, mert télen csiga és hasonló nincsen s tavaszszal a nemi ösztön, nyáron pedig a még gyenge, fiatal foglyok röpkópessóge annyira helyhez köti. hogy a vándorlásra ösztönző inger ezeket a marasztó okokat nem képes legyőzni. Megjegyzem, hogy mindaz, mit felhoztam, csupa feltevés s azért emlíettem fel, hogy azok. kiknek a foglyok vándorlását volt alkalmuk észlelni