Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

A vadászebek

Tenyésztés 5 Tenyésztés. Mintán a következő szakaszokban többször lesz szó a tenyésztésről, a tenyésztési törekvésekről és az ezen téren elért eredményekről, czél szerűnek látszik a tenyésztésről általában szóllani. Azon állatok, melyek tökéletesen hasonlók, vagy annyira hasonlók, hogy csakis a legbehatóbb vizsgálat alapján különböztethetők meg, p. o. a juhok s melyek egymás között párosodva magukhoz hasonló egyedeket hoznak létre, fajt, species képeznek. A rokonfajok párosodásából létrejött nemzedéket Tcor­csolcnalc, bastardolcnaJc nevezzük. Az általános természeti törvények szerint az ilyen keresztezésből származó egyedek egymásközött nem szaporodásképesek, de a törzsszülők egyikének, vagy másikának fajbeli egyedeivel párosítva, igen. Az éghajlati befolyások és élelemhiány folytán, tehát a megváltozott életvi­szonyok következtében a faj elsatnyulhat, vagy egészen kihalhat, de viszont kedvező feltételek hatása folytán erőben és nagyságban gyarapodhatik. Valamely fajnak azon egyedei, melyek némely állandó jegyeikben ettől eltérnek, de különben ezzel azonosak: fajtát képeznek. Természetes- és tenyész­fajtákat külömböztetünk meg; ezen utóbbiak azok, melyek az embernek czél­tudatos befolyása, illetve kiválogatása által keletkeztek. Ilyenek az összes vadászatra használt ebfajtáink. A tenyészfajtáknál a testi módosulások jó­vagy rosz irányban, gyorsan mennek végbe, mig a vadfajták csak igen lassan módosulnak. A fajta rosszabbodását elfajzásnak vagy elsatnyulásnak és a czél­zatos javítását nemesítésnek nevezzük. A »nemes« jelzővel azonban kétfélét szoktak jelölni. Vagy olyan állatokra alkalmazzuk ezt, melyek a fajnak tulaj­donságait az eddig elért legnagyobb tökélyben egyesítik magukban, vagy olya­nokra, melyeknek ősei hosszú leszármazási sort képesek felmutatni, mely csakis kiváló neveket tartalmaz. A fajtának alcsoportjai: a törzs (Stamm), változat (Schlag) és család. Törzs alatt valamely fajtának azon egyedeit értjük, melyek bizonyos sajátos tulaj­donságokat álandóan átörökölnek, a nélkül, hogy fajtatulajdonságaikat elvesz­tenék; változat alatt azokat értjük, melyeknél a természeti viszonyok folytán különös jellegek léptek fel p. o. a borzebeknél előforduló könnyű és nehéz változat. A család elnevezést a tenyésztők más értelemben használják mint az embereknél szokás; család alatt ugyanis egy nőstény állat utódait értik, tekintet nélkül arra, vájjon ezek egy, vagy különböző apáktól származtak legyen. A fajta nemesítése vagy az által eszközölhető, hogy apaállatnak egy tet­szésszerinti ugyanazon fajtához tartozó, de kitűnő tulajdonságokkal biró egye­det választunk ki, vagy ilyenül, egy már nemesített törzsből keresünk alkal­mas egyedet; tehát mindig ugyanazon fajta egyedeit párosítjuk. Ezen eljárást felfrissítésnek is nevezik, ha valamely körülmény folytán a megvolt jó tulaj­donságok eltűntek volna. Ha a szaporodás oly egyedek párosodásából jön létre, melyeken a fajtának semmiféle sajátos tulajdonságai nem ismerhetők fel, akkor fajtanélküli, nem tiszta származású utódok keletkeznek, mi leginkább épen az ebeknél szokott előfordulni.

Next

/
Thumbnails
Contents