Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

II. A Gárena erobitól Árusáig - A javíthatatlan Szelemáni

A javíthatatlan Szelemáni. A tropikus esők rendesen rövid tartamuak; az eső elálltával ismét fényesen, melegen süt alá a nap. A táborban nagy a sürgés-forgás. A tökéletesen átázott cók-mókot szárítják kötelekre akasztva, földre terítve. Magam, hála hármas gyapjupokrócomnak, hamar átmelegedvén, ismét talpon vagyok. Átkelek a patakon, amelyen már egy átbuktatott fatörzszsel hidat rögtönöztünk és a sík völgyből kimagasló magános domb tetejére megyek Murruó kíséretében. Az erős hideg eső után bekövetkezett hirtelen meleg folytán fehér párák lepik el helyenként a sík völgyet, balkézt az északnak mindinkább kiemelkedő domblánc körvonalai élesen kiválnak; keletnek a Gárena-erobi világos lombozatú fáktól szegélyezett zöld szalagként kanyarog a pusztán keresztül, mig csak el nem tűnik a délkeleten emelkedő Kilimandzsáró rengetegerdeiben. Soká gyönyörködöm e szép látványban. Az emelkedő párák közül mindjobban kiválik a zöld pázsit, amelyen tömérdek gazella legelész számos csapatokban. Az óra félhatot mutat. Talán becserkészhetem őket, mielőtt alkonyodik. A legközelebbi csapatot igyekezem megközelíteni, de ez még lövéstávolon túl elugrik, mig végre egy tomzonbak visszamarad a többitől. Ezt körülbelül száznyolcvan lépésre beérem. Lövésemre összeesik erős vergődés közben; Murruó a tilalom dacára a vadhoz rohan, amely ismét lábra kap és tovatántorog. Eleinte Murruótól, aki utamban van, később a magas fűtől nem tudok a bakra lőni, amely egyenesen egy nagy csapat fajrokon felé tart. A csapat fülhegyezve, nagy csodálkozással nézi az ügyetlenül feléjük támolygó társat. A csapatból kiválik egy vén bak és nekiszegzett fejjel megtámadja a beteg állatot. Ez a lökéstől félretolva nem védekezik, ami annyira meglepi a támadót, hogy mozdulatlanul bámul a tovabotorkáló Damaszkin Arzén. A mászái feiisíkon.