Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

I. Mosiból a Gárena erobihoz. - A malária

12 DAMASZKIN ARZÉN" elterülő fensíkot északdéli irányban néhány hegylánc keresztezi, amelyekből egyes vulkánikus hegyóriások emelkednek ki (Kilimándzsáró, Kenia, Meru, Gurui sat). A hőségen kivül az európaiak második réme a borzasztó tropikus betegség, a malária. Mintha Afrika a belsejében elrejtett szép vidékeket és kincseket az idegenek inváziójától a határszéleken védené a legféltékenyebben: az európaiak e második réme is a tengerpartokon lép föl a legnagyobb és legveszedelmesebb mértékben és — épp ugy mint a hőség — az emelkedő fensíkkal veszíti erejét. E tekintetben is meg kellett fizetnünk az afrikai vámot, mert mindketten átszenvedtük e borzasztó betegség kínjait. Mombászából Mosiba vezető utunk első részét, a tengerparttól Voi-ig (115 kim.), az ugandai vasúton; a második felét pedig, Voi-tól Mosi-ig (180 kim.), gyalog kellett megtennünk, mig podgyászunkat szekereken szállíttattuk. Egy Meimáridisz nevű görög kereskedőnek Mosiban — kávéültetvényeken és nagy üzletén kivül — fuvarvállalata is van Mositól a voii vasútállomásig. Szekerei minden héten kétszer fordulnak meg e két hely között. Katona, aki Voitól Tavettáig 140 kilométert a nagy hőség dacára bámulatos kitartással gyalogolt végig, itt beteg lett és lefeküdt. Tavettánál lépi át az ember a határt a keletafrikai angol protektorátusból a német védelem alatt álló területre. E helyen egy kis angol határőrség van, amely szudáni katonákból áll. A podgyász-vizsgálatot Mr. Gomes, egy angol vámhivatalnok (customs master) végzi igen előzékeny módon. Szegény Katonát annyira gyötörte a láz, hogy innen már nem birták lábai tovább, és podgyász-szekeren kellett a még hátralévő, körülbelül 30 kilométer utat megtennie. Tekintve, hogy ezek a kezdetleges szekerek helyenként a sziklás vízmosásokon csak támogatva, tolva juthatnak keresztül; képzelhető, hogy a szegény beteg mily kínokat szenvedett, mig Mosiban nyugalomhoz jutott. Lovakat az egész Kilimándzsáró vidékén fellépő tsetse-légy miatt nem tarthatnak s igy minden szekér elé hat-nyolc szamarat fognak. Minden ily szekérhez ugyanannyi tartalékszamár van kötve s miután negy-öt szekér indul egy szállítmánynyal egyszerre, képzelhető, ily nagyszámú csacsi-karaván mily hajszolással és ordítással halad előre. De ugy látszik, hogy a szegény csacsiknak is nagyrésze a mérges légy szúrásának esik áldozatul, amint azt a Mosiig vivő űt mellett heverő csontvázaik, a nem ritkán tűrhetetlen dögszag és végre a száz meg száz dögkeselyű bizonyítják. Mindezt a szegény betegnek