Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Fogoly

99 Tudniillik nyári alkony előtt mintegy fél órával az erdő szélén eláll lesbe, vagy azon irányban jár a vadász, hol a foglyokat a mezőre kijárni sejdíti. Mikor a foglyok cserregni kezdenek, mesterségesen utánozza hangjukat, s így még világossal kicsalja őket a tisztásra. Az erdők szélén többnyire dülő-utak vannak, a fogolyfalka e dülő-uton sokszor egymásután, vagy legalább hosszúkás csapatban közeledik az utánzott hang felé. Mikor aztán legtöbb fogoly van egy irányban, végig lő rajtuk, s ha lövését jól intézte, többet elejthet egy lövéssel. A csoportos lövésnek még egy más háladatos módja is van. Télen, napsugáros időjárással, ha az ember a hóval borított réteken egyéb vadat keresve jár, a téli vetéstáblákon tartsa szemmel a távolból mutatkozó fekete pontokat. Ezekben néha egy egész falka fogoly ül összebújva. Az ilyet szépen be lehet keríteni, ha az ember nem is egész körben, csak oldalvást tart feléjük, megjegyezvén, hogy itt is, mint minden bekerítésnél szabályul kell tartani, hogy a falka balról essék. Nagyon sajnos volna, ha egy ily gaadag zsákmányt hibás lövéssel kieresztene kezéből az ember, pedig az ily fektében lövés sem oly könnyű, mint a tapasztalatlan ember gondolja. Azért például verébcsoporton nem árt a lövés e nemét is gyakorolni. Mert ha nagyon alantra czélozunk, félős, hogy a foglyok fejei nem esnek a sörét hálójába, pedig csak úgy lehet sokat, talán mind elejteni, ha a sörét súlya épen a fejekre esik. Viszont, ha a fejekre czélozunk, attól tarthatni, hogy fölöttük lövünk el, azért, mivel itt egy fél vagy egész tuczat fogoly elejtése van kérdésben, az ily lövést nagy vigyázattal kell tenni, s legjobbnak tartom, ha a falkacsomó derekára czéloz az ember. A hosszában egymásután jövő madarakra lővén, a szerint, a mint a lövész áll vagy ül, magasról le, vagy alantról fölfelé lő, s a mint a csoport sebesen vagy lassan jő, kell intézni a lövést. Vadászat mestere. 7