Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Fogoly

Fogoly A nyúl és fogoly ama két legáltalánosabb vad, mely mindenütt, magától, mesterséges ápolás nélkül s elég szaporán tenyész, s melyekre minden vadak közt legtöbb lőpor gynlad el. A vadászok azon osztálya előtt, mely sem a veszélyesen kalandos, sem a nagyon fárasztó vadjáratoknak nem barátja, kétségkívül legkedvesebb a fogoly vadászata, melynek ingere úgy áll a veszélyes vadászatokéhoz, mint a csatározás harczkéje a rohaméhoz. Ez ama vadászatnem, melynek gyönyöre a nyárspolgári kebel számára is nyitva áll! Egyszersmind pedig azon iskola, melyben szárazföldön a gyors lövést háladatos élvek között lehet eltanulni. Részemről, két dolog tetszett előttem mindig legüresebbnek, legunalmasabbnak az életben: sétálni és haszontalan tárgyakra lövöldözni. Valahány fiatal embert találtam, a ki minden egyéb czél nélkül, naponkint bizonyos órában, azonegy irányban sétálni szokott, csak azért, hogy mozogjon is napjában: szentül hittem, hogy e fiatal ember a társadalomnak a «nos numero sumus» jeligés czímert viselő categoriájába tartozik, kikre bátran el lehet mondani, hogy akár volnának, akár se! Ezek ama haszontalan se ki, se be, szenvedélytelen közönyös és köznapi lények, kik a pokolban is csak az előszobáig jutnak és ott sem unják el a várakozást.