Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Vizslatanitás

69 sebekkel nyakán, melyeket befelé álló szegekkel ellátott nyakravaló okozott. Ehhez tudniillik hosszú zsineget kötnek, s ha a kutya a parancsszóra nem engedelmeskedik rögtön, megrántják. — E módot érzelgősök elitélik, bár vannak esetek, midőn szükséges az; kivált fiatal korukban elhanyagolt kutyáknál, melyeken minden szelidebb kisérlet meghiusult. Némely kutya a lelőtt vadat tépni szereti. Ennek úgy lehet elejét venni, ha a tanításkor csak oly tárgyat ((hozatnak el» vele, mely száját sérti, ha harapja. Ámde az «elhozás» tanítását rendkívül megnehezíti az, ha a kutya folyvást attól tart, hogy megsérti magát; minélfogva e módszer használatánál nagyon kell ügyelni arra, hogy az elhozatásra dobott tárgy csak nagyobb szorításra vagyis keményabb harapásra sértsen. Ennél azonban jobb és biztosabb módnak tartom azt, hogy a hozársághoz már értő kutyát fürj vagy fogoly elhozásával gyakoroljuk, s okszerű tanítással s fenyítéssel az elhozott állatnak rázásától, harapdálásától és megcsonkításától elszoktassuk. Jószántából nem fogja oly mohón a lelőtt vadat elhozni, ha szája a kísérleteken megsérült. Azonban a szúró rendszer, ha túlszigorral s vigyázva használják, czélszerű oly kutyáknál, melyekből a tépésre való hajlam kiirthatlannak látszik. A vadászebek idomításánál elkövetett hibák közt a leggyakoribb az, ha a kutyát kemény és fenyegető szavakkal s nem ritkán veréssel is akarják oly feladat végrehajtására kényszeríteni, melyet ők teljesen meg nem értenek. Ha a kutya tényleges tilalomsértésen van kapva, akkor a büntetés meggyőzi őt arról, hogy hibát követett el; ámde másrészt a hiba elkövetése nem oly könnyen határozható meg, s az eb a büntetést arra is magyarázhatja, hogy ne tegye azt, a mit parancsoltak neki. Ennélfogva inkább bíztatás és bátorítás, mint fenyegetés legyen