Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Vadászati általános szabályok

37 A rákövetkező éjjel aztán édes álom borul szemére és alszik oly jóizűn, a hogyan senki sem. A mi pedig az evést illeti, a fáradság után közvetlen nem kell ebédhez ülni, ez az okszerű éttani (gastronomiai) szabályok ellen van. A gyomor ilyenkor föl van hevülve s elkodulva. De egy legkevesb félórai pihenés, kedélyes beszélgetés után mintegy elsivalkodik benne az étvágy, mint valami éhes gyermek, és aztán eszik oly jóizűen, a mily jóizűen csak a vadász ehetik ! Végezvén evését, pipára gyújt, s mert vadászat közben minél' kevesebbet füstöl (lesállást kivéve) a pipát is legjobb ízzel élvezi. Füstölés közben társainak elbeszéli kalandjait, és senki oly édesdeden nem élvezi a beszélgetés gyönyörét, mint a vadász ! Ha talál egy oly vadászra a növendék, ki a nyulat fektében fölismeri, kérje meg, hogy adandó alkalommal ha lát egyet, mutassa meg neki. Vannak idők és helyek, midőn a nyúl bevár, s ilyenkor jegyezze meg jól a tanoncz a fekvő füles alakját, — azután legyen figyelemmel a hasonló alakú pontokra szántásban és mezőkön. Mielőtt tüzetesen a külön vadnemek elleni hadjáratra térnénk, szóljunk előbb általában az egyes vadászt illető szabályokról, akár a magányos, akár a társas vadászatban. Általában minden oly vadászaton, mely nem vizslával történik, egyik lényeges szempont az, mi módon teheti magát észrevétlenné a vadász. A vadnak az embernél sokszorosan élesebb szaglása, hallása és látása van. Azon kell tehát lenni, hogy mind a hármat kijátsza az ember. Sarkalatos törvény: szél ellen járni. Nagy széllel különben sem vadász senki, mert a szél a vadász legnagyobb ellensége az elemek között. Kis szél is elegendő azonban, hogy a vad beláthatlan távolból megorrontsa a puskát, — már pedig a körülmények gyakran a nagyobb szeleket sem